Maszkos őslakosok, „tyúkverés” és bormustra: van, ahol így űzik a telet!

A farsangfarka első napja sok helyen párválasztó nap is volt. A legények ekkor tűzték a kalapjukra a kiválasztott leányoktól kapott bokrétát, amelyet azoktól a lányoktól kaphattak, akik szívesen fogadták volna párjuknak őket. Második napján volt szokás az asszonyfarsangot tartani, amikor a nők még inkább mulatozhattak. A farsangfarka utolsó napján szalmabábut vagy koporsót égettek, amely jelképesen a tél lezárását jelentette. Legnagyobb örömünkre napjainkban is sokféle téltemető népszokás él, sőt, a legismertebbek mellett egyre többfelé keltik ismét életre a régi tradíciókat is.

Télűző magyar népi hagyományokról a mohácsi busójárással együtt ’illik’ beszélni, már abból is kifolyólag, hogy a téltemető szokást az UNESCO 2009-ben felvette az Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének reprezentatív listájára. A busók rémisztő, faálarcos, bundás alakok, akik tánccal, zenével, kereplőkkel, és különböző zajkeltő eszközökkel vonulnak fel, majd a nap végén elégetik a telet szimbolizáló koporsót. Amellett, hogy a téltől búcsúznak, a tavaszt is köszöntik. A mohácsi legenda a törökök kiűzéséhez kapcsolódik: az őslakosok a mocsárvilágba menekültek, majd éjjel, ijesztő álarcokba öltözve keltek át a Dunán, hogy elzavarják a törököket.

Hasonlóan jellegzetes népi szokás a több, mint százéves hagyománnyal rendelkező mohai tikverőzés is, mely húshagyókedden történik. A legények ezen a napon jelmezbe öltöznek – rongyszalagokkal díszített bohócnak, fehérruhás szalmatöröknek, szerencsehozó kéményseprőnek, vagy éppen lánynak –, majd házról házra begyűjtik a tyúkólakban található tojásokat. Közben jelképesen „elverik" a tyúkok hátsóját, ezzel is elősegítve a termékenységüket. A szertartás része, hogy korommal kenik be a háziakat és az arra járókat, míg a vendégek fánkot és bort kapnak. Az összegyűjtött tojásokból estére rántotta készül a dínomdánomhoz. A tikverőzés 2011-ben került fel a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére.

Szentendre belvárosában is vidám ünnepséggel zárul a tél, ott a velencei karnevált idézik meg a Farsangfarka Fesztivállal, vagyis csakugyan maskarákkal, mutatványosokkal és természetesen népzenével búcsúznak a hideg évszaktól. Sötétedés után farsangi fényekben úszik a Fő tér, majd sor kerül a fáklyás-álarcos felvonulásra és a tűzzsonglőrök produkcióira is. 

Egyre ismertebbé válik a télűző panyolai Hagyományőrző Farsang is, melynek különlegessége, hogy tradicionális falusi disznóvágással, illetve az elmaradhatatlan panyolai fogópálinkával és disznótorral indul. Végül a télűző, jelmezes felvonulás utáni nagy vigadalommal zárul.

Ünnepélyes téltemető rendezvényt tartanak Tihanyban is, ahol a maskarákon és a nagy zaj keltésén túl az egész települést átható banzáj része a Tihanyi Újborok Versenye is. A felvonulók forralt bor formájában kóstolhatják meg az italkülönlegességeket, egyfajta védőitalként a hideg ellen.

Magyarországot tehát farsang idején hatványozottan érdemes meglátogatni, hiszen egészen egyedi atmoszféra járja át ebben az időszakban a különféle településeket. A tradíciók még mindig élnek, és biztosan állíthatjuk, hogy bárki, aki szívesen vesz részt egy adott télűző népszokás ünnepnapján, maradandó élményben lehet része.