Különleges és megosztó szocreál épületek hazánkban

Minden bizonnyal kevesekben kelt magasztos érzetet az, ha a szocialista realizmus építészeti hagyatéka jön szóba. A falusi Kádár-kockák, a játszótéri betoncsúszdák, monumeltális díszítőelemek, szocreál lakótelepek és a vidéki művelődési házak sokak emlékezetében, sőt jelenében élnek máig, kézzelfoghatóan. Mondhatjuk, hogy az 1950-es évek hivatalos építészeti irányzataként a szocreál és a késő modern építészet jegyében nem születtek igazán tetszetős, szerethető épületek. Ebben a történelmileg terhelt korban az épületeket a monumentális formák, a szigorú szimmetria, a klasszikus építészeti elemek – oszlopok, domborművek, szobrok –, valamint a modern anyagok és technikák használata jellemezte. Mindemellett erősen hirdették a szocialista társadalom dicsőségét és a munkásosztály vezető szerepét, mindezt a nyugati mintáktól elhatárolódva. Az 1956-os forradalom után a stílus egyre inkább háttérbe szorult, napjainkban azonban növekvő figyelem övezi ezeket a sajátos esztétikai értékű épületeket, sőt: sorra kapnak műemléki védelmet, hiszen épített örökségünk és történelmünk részei. Induljunk országjáró túrára, és fedezzük fel őket!

Bár a Siófok szívében található víztornyot 1912-ben építették, az 1970-es évek modernista szellemében újították fel. Az akkori átépítés során ipari és brutalista építészeti elemekkel gazdagodott a 41,3 m magas torony, ám ebben az időben sajnos elvesztette eredeti funkcióját, és évtizedekig üresen állt. Mintegy 30 évvel később újjáépítették a belsejét, 2012-ben pedig teljes felújításon esett át. Az épület két látványlifttel, nagyobb ablakokkal és szélesebb kilátóterasszal gazdagodott. Ma kétszintes kiállítótér működik a víztoronyban: a panorámalift Varga Imre állandó kiállításig viszi föl a látogatókat, ahonnan csigalépcsőn közelíthetjük meg a második, helytörténeti kiállítást. A hab a tortán pedig a kilátóteraszról nyíló lélegzetelállító körpanoráma, amit mindenkinek látnia kellene, aki Siófokra érkezik!

Bár kávézó már nem üzemel a víztoronyban, a közelben remek süteményeket és kávét kóstolhatunk a mindenmentes finomságokat kínáló Café Spiritben, vagy a kovászos péktermékeket felvonultató Kovászvirág Pékműhelyben.

Az 1950-es években épült győri vasútállomás az egyik legjelentősebb vidéki közlekedési csomópont, amely szintén szocreál stílusban épült újjá Dianóczky János és Éhn József tervei alapján. A főépület hatalmas, szimmetrikus homlokzata, díszes reliefjei és tágas előcsarnoka mind a korszak monumentális szemléletét tükrözik. Az állomás belső terei is ezt az esztétikát hordozzák, nagy belmagasságú váróterme és fém-üveg szerkezetű csarnoka a szocialista építészet egyik kiemelkedő példája. Az épület azóta többször átalakult, de alapvető stílusjegyeit megőrizte, és ma is Győr, valamint a térség egyik központi közlekedési csomópontja.

Ha maradnánk a nosztalgikus felfedezésnél, a vasútállomástól nem messze találjuk Németh János több évtizede vezetett kávémennyországát, a Kapucziner Kézműves Kávépörkölőt, ahol 50 féle kiváló single origin kávét kóstolhatunk a világ számos szegletéből, de eláruljuk, hogy a helyiek szerint az alacsony koffeintartalmú, csokoládés-mogyorós guatemalai az egyik legfinomabb.

Az egykori Inotai Hőerőmű, korábban November 7. Hőerőmű a magyar ipari örökség egyik legikonikusabb épülete. A létesítmény hatalmas méretével, monumentális szerkezetével és erőteljes ipari esztétikájával az 1950-es évek nagy ipari beruházásainak egyik meghatározó példája volt. A részben szocreál, részben ipari modernista stílust képviselő épület mintegy fél évszázadig szolgáltatott áramot, végleg 2001 végén zárták be. Az épület egyedi hangulata és posztindusztriális esztétikája miatt számos filmforgatás helyszínéül is szolgált, itt készült egyebek mellett a Szárnyas fejvadász 2049 is.

Érdekesség, hogy az egyre romló ipari környezet a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Program keretében egy elektronikus zenei fesztiválnak adott otthont. Az INOTA Fesztivál az erőmű tereit kortárs fényinstallációkkal, elektronikus zenei eseményekkel és vizuális művészeti kiállításokkal töltötte meg. Az erőmű brutalista és ipari atmoszférája különleges helyszínt biztosít az alternatív művészeti projekteknek, de nem titkolt célja az eseménynek az Inotai Hőerőmű hosszú távú felélesztése.

Fotó: Fortepan.hu, Inota Festival Besnyő Dániel