Egy szerelemnek állít emléket Szilvásvárad kerektemploma

Miről is lesz szó? 

• egy legenda övezte református templomról 
• a Szalajka-völgy egyéb látnivalóiról 

A Kárpát-medence kör alaprajzú templomai jórészt az Árpád-korban születtek: ilyen a XI. századi ösküi, az egy teljes évszázaddal fiatalabb pápoci, a XIII. században született kallósdi, vagy épp a vele egykorú jáki Szent Jakab-kápolna. A megoldás a reformkor beköszöntével jóval nagyobb méretben éledt újjá: ekkor született meg az esztergomi Szent Anna-plébániatemplom (1828-1837), a balatonfüredi Kerektemplom (1841-1846), valamint a hozzájuk képest igen kései székesfehérvári Prohászka Ottokár-emléktemplom (1929-1933). 

A fenti sort végignézve egyértelművé válik, hogy a példák mindegyike a római katolikusokat szolgálja, létezik azonban egy hasonló épület, amit eleve a protestánsoknak építettek, sőt, azóta csak kizárólag ők használják – ez a lipicai ménesnek, illetve az ország egyik legszebb vízesését rejtő Szalajka-völgynek köszönhetően sokszor emlegetett Szilvásvárad reformátusait szolgálja ki, akik több mint száznyolcvanöt éve tartanak már itt istentiszteleteket. 

Az Aradi vértanúk útja 33. alatt található templomot a falu földesura, az egyébként katolikus gróf Keglevich Miklós építtette, aki az egri főszékesegyházat is jegyző Povolny Ferencet kérte fel a feladatra. Az 1837-1840 között, a mai családi otthonoktól mindössze néhány méterre megszületett épület leghangsúlyosabb része a négy dór oszloppal hangsúlyossá tett, timpanonos bejárata, főlépcsője mellett pedig egy aprócska, kitűnő állapotú harangtorony – az 1628-ban épült előd utolsó nyoma – kapott helyet. 

A település központi parkolójából alig negyedórás sétával elérhető kerektemplom megszületése távolról sem volt előjel nélküli: kálvinista egyházközség már 1576-ban működött a településen, 1832-ben viszont az otthonukat annak veszélyessége miatt le kellett bontani. A nép évekig várta az új templomot, a munkák azonban végül csak 1837-ben (más források szerint 1836-ban) indultak el. 

Az építkezés lényegi része 1840 nyarára már befejeződött, a hívek azonban csak 1842 januárjában foglalhattak helyet először az egy helyi asztalos által faragott padokban.  

De miért épített egy katolikus gróf református templomot? Erre a kérdésre egy városi legenda, illetve a józan ész is magyarázatot ad. Kezdjük az előbbi történettel: a rossz nyelvek szerint a templomot a katolikusok kapták volna, a grófné az építés derekán azonban beleszeretett Pyrker János László egri érsekbe. Keglevich bosszúja nem maradt el: az épületet a protestánsoknak adta, a Szalajka-völgyi vashámorban született fémbetűkből pedig a kapu fölé íratta a 97. zsoltár áthallásos hetedik versét: Szégyenűljenek meg a’ faragott képeknek minden szolgái. 

Vince / Wikimedia Commons, innen:

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Szilvasvarad_kortemplom_felirat.jpg

A valódi indok ennél persze egyszerűbb lehetett, hiszen a reformátusoknak egyszerűen szüksége volt egy új templomra, a gróf pedig egy 1832-ben kelt levél tanúsága szerint kész volt ebben segíteni. Mindez persze nem jelenti azt, hogy az érsekkel kapcsolatos legendának ne lett volna valóságalapja, hiszen Pyrker érsekként a vármegye főispánjának számított, a gróffal való rendszeres nézeteltérései pedig országszerte nagy visszhangot kavartak. 

A természetesen műemléki védettséget élvező, legmagasabb pontján közel 35 méterre a hívek fölé nyújtózó épület legutóbb 2014-ben kapott teljes külső felújítást, így minden szögből megcsodálhatjuk a hófehér falait és zsindellyel fedett kupoláját, az istentiszteletek alkalmával, illetve külön egyeztetés után azonban belülről is látogatható. 

Ha a környéken járunk, akkor mindenképp érdemes tenni egy próbát a bejutással, a szintén dór oszlopokon álló karzat, a reformátusokra jellemző egyszerűség, a klasszicista fapadok, a neoreneszánsz orgonaház, illetve az ezüstszállal hímzett fekete selyem úrasztali terítő ugyanis mind gyönyörűek. 

A templom mellett persze a Szalajka-völgyben is érdemes tenni egy sétát, felfedezve az Istállós-kői-barlangot, a Fátyol-vízesést, a kellemes ösvényeket, vagy akár az Állami Erdei Vasút kocsijaiból kinézve csodálni a környezetet. Ha jólesően elfáradtunk, akkor érdemes megpihenni egy jó ebéd, vagy vacsora erejéig: a kerektemplomtól, illetve a főúttól egyaránt néhány percnyire találhatjuk a La Contessa Kastélyhotel és Rendezvényközpontot (Park utca 6.), aminek elegáns éttermében főúrként fogyaszthatjuk el az ebédünket, a magyaros, házias ízekre vágyóknak pedig ajánljuk a Csobogó Éttermet (Szalajka út 2.). 

Szereted a hasonlóan izgalmas történeteket, időutazó felfedezéseket és titkos helyeket? Akkor érdemes szervezett városi sétákon felfedezned az országot! Például az Imagine programjain – ők több mint 15 éve szerveznek országszerte városi sétákat, exkluzív épületbejárásokat, gasztrotúrákat és csapatépítőket.