Ugrás a tartalomhoz

Helyszín címkék:

A nászéjszakák bora: ezért különleges a somlói juhfark

0:00
0:00

Szabó Sára

Kevés magyar borhoz kapcsolódik olyan különös legenda, mint a somlói juhfarkhoz. A hagyomány szerint a nászéjszakán elfogyasztott bor fiúgyermek fogantatását segítheti – innen ered a „nászéjszakák bora” elnevezés is. A történet természetesen a néphagyomány része, a juhfark valódi különlegességét azonban nem ez, hanem régi eredete, ritkasága és a somlói terroir adja.
Kevés magyar borhoz kapcsolódik olyan különös legenda, mint a somlói juhfarkhoz. A hagyomány szerint a nászéjszakán elfogyasztott bor fiúgyermek fogantatását segítheti – innen ered a „nászéjszakák bora” elnevezés is. A történet természetesen a néphagyomány része, a juhfark valódi különlegességét azonban nem ez, hanem régi eredete, ritkasága és a somlói terroir adja.

Miről is lesz szó pontosan?

  • Vulkanikus örökség a pohárban
  • A juhfark hosszú útja a feledéstől az újjászületésig
  • Miért nevezték a juhfarkot a nászéjszakák borának?
  • Somlótól a Balaton-felvidékig: itt kóstolható a különleges fajta

A bazaltból születő bor

A Somló 431 méter magas, különleges formájú tanúhegyként emelkedik a Marcal-medence szélén. A mai hegy több millió évvel ezelőtti vulkáni működés emlékét őrzi: a lávából megszilárdult bazaltrétegek ellenálltak az eróziónak, miközben a környező, puhább kőzetek fokozatosan eltűntek. Így maradt meg a környezetéből kiemelkedő hegy, amelynek oldalain ma szőlősorok futnak.

 

A vulkanikus eredetű talaj a somlói borok karakterének egyik fontos eleme. A bazaltos alapkőzet, a hegy fekvése és a helyi természeti adottságok együtt olyan termőhelyet biztosítanak, amely különösen jól érvényesülhet a juhfark esetében. Ez ugyanis nem egy harsány aromatikájú fajta: inkább a savszerkezetével, finom gyümölcsösségével és a termőhelyből származó jegyekkel válik izgalmassá.

Egy régi magyar fajta újra a figyelem középpontjában

A juhfark nevét jellegzetes, hosszúkás fürtjéről kapta. Régi magyar szőlőfajtának tartják, amely a filoxéravész előtt a Kárpát-medence több borvidékén is elterjedt volt.

A somlói juhfark már a 19. század eleji írásos forrásokban is feltűnik, ezzel bizonyos, hogy Magyarország egyik legősibb szőlőfajtája.

„A Somló mellett Neszmély térségében és a Balaton-felvidéken is jelentős szerepet kapott, azonban a Somló-hegyen született, és ott vált őshonossá. Tornai Endre az 1980-as évek végén kezdte el tudatosan újraépíteni a fajta szerepét, és dolgozni annak felvirágoztatásán. Felismerte, hogy habár a juhfark nem bőtermő fajta, mégis ez képes a leginkább kifejezni a somlói terroirt és annak vulkanikus karakterét. Ma Magyarországon összesen körülbelül 70–80 hektárnyi juhfarkültetvény található, a Tornai Pincészet pedig 10 hektáros ültetvényével jelenleg a legnagyobb juhfarktermelő.” – mondja Naszer Júlia, Tornai Endre dédunokája.

 

A filoxéravész azonban megtizedelte az ültetvényeket, ráadásul a szocializmus időszaka alatt a juhfark hosszú időre teljesen háttérbe szorult. Az 1990-es évek elején ismét engedélyezett szőlőfajtává vált, és azóta fokozatosan visszakerült a hazai borkultúra térképére.

 

A juhfark egyik érdekes tulajdonsága, hogy nem akar mindenáron dominálni. Illatában és ízében jellemzően nem az intenzív gyümölcsösség kerül előtérbe, így a termőhely hatása is hangsúlyosabban jelenhet meg. A somlói változatokban ezért érdemes megfigyelni, hogyan találkozik a fajta visszafogottabb karaktere a vulkanikus termőhely adottságaival.

 

Ma elsősorban önálló borként találkozni vele, korábban azonban házasítások alapanyagaként is használták. A jól elkészített juhfark egyszerre lehet elegáns, feszes és karakteres, miközben megőrzi azt a sajátos egyéniséget, amely miatt a ritka magyar szőlőfajták között is különleges helyet foglal el.

A legendától a pohárig

A juhfark történetéhez kapcsolódó nászéjszakai legenda minden bizonnyal legalább annyira hozzájárult a fajta ismertségéhez, mint maga a bor. A régi hiedelem szerint a somlói bor elfogyasztása növeli a fiúgyermek születésének esélyét. Bár erre természetesen nincs tudományos bizonyíték, a babona mára szerves része lett a somlói juhfark kultúrtörténetének.

Hol kóstolható juhfark?

Tulajdonképpen az egész Somlón-hegyen! Kiváló tételeket kóstolhatunk például a Somló-hegy legrégebbi családi pincéjében, a Tornai Pincészetben. Az érdeklődők borkorcsolyával kísért borkóstolón, borvacsorán, valamint pince- és dűlőtúrán is részt vehetnek. A birtokon rendezvényhelyszínként funkcionáló étterem, hatalmas borterasz, vendégház, valamint házi bormúzeum is található.

A Somló egyik meghatározó borászata, a Kreinbacher Birtok Pincészete jó kiindulópont lehet a somlói borok és a juhfark megismeréséhez. A birtok jelenlegi kínálatában is szerepel juhfark, a borászat pedig vezetett birtoklátogatással és borkóstolóval is várja a vendégeket. A Laposa Birtok kínálatában szintén megtalálható a juhfark, de a balatoncsicsói Szabó és Fia Borpincét és Fogadót is érdemes felkeresni, különösen azért, mert a juhfark a pincészet egyik zászlós bora. A családi birtokhoz külön juhfarkültetvény is tartozik, a helyszínen pedig a borkóstolás mellett a Nivegy-völgy borvidéki hangulata is megismerhető.

Hirdetés