Helyszín címkék:
A nászéjszakák bora: ezért különleges a somlói juhfark
Szabó Sára
Miről is lesz szó pontosan?
- Vulkanikus örökség a pohárban
- A juhfark hosszú útja a feledéstől az újjászületésig
- Miért nevezték a juhfarkot a nászéjszakák borának?
- Somlótól a Balaton-felvidékig: itt kóstolható a különleges fajta
A bazaltból születő bor
A Somló 431 méter magas, különleges formájú tanúhegyként emelkedik a Marcal-medence szélén. A mai hegy több millió évvel ezelőtti vulkáni működés emlékét őrzi: a lávából megszilárdult bazaltrétegek ellenálltak az eróziónak, miközben a környező, puhább kőzetek fokozatosan eltűntek. Így maradt meg a környezetéből kiemelkedő hegy, amelynek oldalain ma szőlősorok futnak.
A vulkanikus eredetű talaj a somlói borok karakterének egyik fontos eleme. A bazaltos alapkőzet, a hegy fekvése és a helyi természeti adottságok együtt olyan termőhelyet biztosítanak, amely különösen jól érvényesülhet a juhfark esetében. Ez ugyanis nem egy harsány aromatikájú fajta: inkább a savszerkezetével, finom gyümölcsösségével és a termőhelyből származó jegyekkel válik izgalmassá.
Egy régi magyar fajta újra a figyelem középpontjában
A juhfark nevét jellegzetes, hosszúkás fürtjéről kapta. Régi magyar szőlőfajtának tartják, amely a filoxéravész előtt a Kárpát-medence több borvidékén is elterjedt volt.
A somlói juhfark már a 19. század eleji írásos forrásokban is feltűnik, ezzel bizonyos, hogy Magyarország egyik legősibb szőlőfajtája.
„A Somló mellett Neszmély térségében és a Balaton-felvidéken is jelentős szerepet kapott, azonban a Somló-hegyen született, és ott vált őshonossá. Tornai Endre az 1980-as évek végén kezdte el tudatosan újraépíteni a fajta szerepét, és dolgozni annak felvirágoztatásán. Felismerte, hogy habár a juhfark nem bőtermő fajta, mégis ez képes a leginkább kifejezni a somlói terroirt és annak vulkanikus karakterét. Ma Magyarországon összesen körülbelül 70–80 hektárnyi juhfarkültetvény található, a Tornai Pincészet pedig 10 hektáros ültetvényével jelenleg a legnagyobb juhfarktermelő.” – mondja Naszer Júlia, Tornai Endre dédunokája.
A filoxéravész azonban megtizedelte az ültetvényeket, ráadásul a szocializmus időszaka alatt a juhfark hosszú időre teljesen háttérbe szorult. Az 1990-es évek elején ismét engedélyezett szőlőfajtává vált, és azóta fokozatosan visszakerült a hazai borkultúra térképére.
A juhfark egyik érdekes tulajdonsága, hogy nem akar mindenáron dominálni. Illatában és ízében jellemzően nem az intenzív gyümölcsösség kerül előtérbe, így a termőhely hatása is hangsúlyosabban jelenhet meg. A somlói változatokban ezért érdemes megfigyelni, hogyan találkozik a fajta visszafogottabb karaktere a vulkanikus termőhely adottságaival.
Ma elsősorban önálló borként találkozni vele, korábban azonban házasítások alapanyagaként is használták. A jól elkészített juhfark egyszerre lehet elegáns, feszes és karakteres, miközben megőrzi azt a sajátos egyéniséget, amely miatt a ritka magyar szőlőfajták között is különleges helyet foglal el.
A legendától a pohárig
A juhfark történetéhez kapcsolódó nászéjszakai legenda minden bizonnyal legalább annyira hozzájárult a fajta ismertségéhez, mint maga a bor. A régi hiedelem szerint a somlói bor elfogyasztása növeli a fiúgyermek születésének esélyét. Bár erre természetesen nincs tudományos bizonyíték, a babona mára szerves része lett a somlói juhfark kultúrtörténetének.
Hol kóstolható juhfark?
Tulajdonképpen az egész Somlón-hegyen! Kiváló tételeket kóstolhatunk például a Somló-hegy legrégebbi családi pincéjében, a Tornai Pincészetben. Az érdeklődők borkorcsolyával kísért borkóstolón, borvacsorán, valamint pince- és dűlőtúrán is részt vehetnek. A birtokon rendezvényhelyszínként funkcionáló étterem, hatalmas borterasz, vendégház, valamint házi bormúzeum is található.
A Somló egyik meghatározó borászata, a Kreinbacher Birtok Pincészete jó kiindulópont lehet a somlói borok és a juhfark megismeréséhez. A birtok jelenlegi kínálatában is szerepel juhfark, a borászat pedig vezetett birtoklátogatással és borkóstolóval is várja a vendégeket. A Laposa Birtok kínálatában szintén megtalálható a juhfark, de a balatoncsicsói Szabó és Fia Borpincét és Fogadót is érdemes felkeresni, különösen azért, mert a juhfark a pincészet egyik zászlós bora. A családi birtokhoz külön juhfarkültetvény is tartozik, a helyszínen pedig a borkóstolás mellett a Nivegy-völgy borvidéki hangulata is megismerhető.