A barack, ha Gönci

Goldrich, Hargrand, Bergerich. Nem németalföldi bankárcsaládok nevei, hanem sárgabarackfajtáké. Léteznek ismerősebben csengők is: Pannónia, Budapest, ceglédi óriás. Sorolhatnánk még a neveket: a hardcore lekvárfőzők szeme egyértelműen a gönci barack hallatán fog bepárásodni. Legenda, hogy ebből a legfinomabb a lekvár és a pálinka? Mi az a többlet, amivel bír ez a különleges gyümölcs?

A magunkénak gondoljuk, hungarikum – ám a kajszibarack (sok más gyümölcshöz hasonlóan) keletről érkezett hozzánk. A 15. századra tehető az elterjedése, tudatos termesztése a törökökkel hozható kapcsolatba. Anatóliában a mai napig hatalmas barackültetvényeket láthatunk, Amasya környékén a háztetőket teljesen befedik a napon szárított gyümölcsök. De nem a törököké az eredet, bár a kajszi szavunkat tőlük vettük át. Messzebbről, Kínából származik, ahol ötezer éve termesztik. Ma már a világ nagyon sok pontján honos, de eredeti terjedési útvonalát egykor a selyemút jelölte ki, menet közben alkalmazkodva a helyi viszonyokhoz, talajhoz és klímához. Pakisztán misztikus Hunza-völgyében a hosszú élet kulcsának tartják, arrafelé nem ritka a százéves kort megélt ember, akik a kajszibarackra esküsznek. Örményországban is komoly kultusza van. Az ókorban lucullusi lakomák fogása, latin nevéről (prunus persica, vagyis perzsa alma) szintén a Kelet jut eszünkbe. Két nagy csoportba oszthatók a sárgabarackjaink: a rózsabarack fajta mérete kisebb, húsa keményebb, sokkal jobban bírja a szállítást és a tárolást, cserébe az íze nem olyan édes és összetett. A magyar barackok színe mélyebb, méretesebbek, ugyanakkor nagyon érzékenyek. A gönci az utóbbi csapat tagja. Nem csoda, hogy a zöldségesek az előbbit, a lekvárt főzők inkább a másodikat kedvelik.

A válasz a termőtájban keresendő. A gönci barack azonban nem kizárólag ennek az alig kétezer fős abaúji falunak a gyümölcse: 42 településről származhat, melyeket az eredetvédelmi előírások pontosan megneveznek. A talaj, az éghajlati adottságok, a napsütéses órák száma jobban számít, mint gondolnánk. A gönci barack termőtáját egyik oldalról a Zemplén vonulatai, másikról a Hernád folyó határolja, a szlovák határtól Miskolcig húzódik. Legnagyobb egybefüggő ültetvényeivel Gönctől délre, Boldogkőváralján találkozunk, ahol a vár dombjára is felkúszik a barackos üde, zöld foltja. Czakó Mónika egyike azon gazdáknak, akik a piacállóbb, kevésbé érzékeny fajták helyett a rendkívül érzékeny Gönci barackkal foglalkozik.

Mónika Boldogkőváralján született, a gyermekkorát a barackosban töltötte – mert itt olyan a barack, mint Tokajban a szőlő. Lennie kell. Némi kitérővel (Új-Zéland) talált haza ő és férje, Czakó Gábor. Gönci barackot termesztenek és dolgoznak fel, emellett felvállalták, hogy népszerűsítik a gyümölcsöt. De miért szükséges neki reklám, ha eleve ez a legkedveltebb fajta? Mert ennek ellenére majdnem elsöpörték a könnyen kezelhető, szedhető és hosszabb ideig tárolható, idegen barackfajták. Ha megnézzük, hogy szüretelik a gönci barackot, rögtön meg is értjük: kesztyűben, kézzel, óvatos mozdulatokkal, mert a legkisebb nyomásra is megsérülhet. Ám a zamata, lédús édessége messze túlszárnyalja a később betelepített, eltérő típusú sárgabarackok élvezeti értékét. Gazdaságosabb, alacsonyabb kockázatú és észszerűbb lenne az utóbbival foglalkozni, de Czakóék ragaszkodnak a hagyományhoz. Mert a gönci barack az ő gyümölcsük. Az egészséges, étkezési minőségű kajsziból pálinkafőzdéjükben készítenek jellegzetes párlatot: ez a zászlóshajójuk, a termőtájra leginkább jellemző pálinkájuk. Nem csak termesztik és feldolgozzák, hanem üggyé vált számukra a gönci kajszibarack: példát szeretnének adni a helyieknek, hogy érdemes a több odaadást igénylő fajtával foglalkozni, Ismeretet terjesztenek, identitást erősítenek. Kerestek forrást kutatásra, a várban kiállítást rendeztek a gönciről, és Boldogkőváralján több alkalommal megrendezték a Gönci Barack Vigasságot, ahol a séfek legfontosabb alapanyaga szintén ez a gyümölcs volt. Nagy előrelépés, hogy a baracktermő területen egyre többen térnek vissza a gönci fajtákhoz, és a látogatók is egyre tudatosabban keresik.