5 török kori emlék Magyarországon, amit érdemes felkeresni

Eger elfoglalásakor, a 17. században építhették az egykori Oszmán Birodalom legészakibb európai építményét. Nem csoda, hogy az ország legjobb állapotban fennmaradt, 40 méteres minaretje Eger város egyik legnépszerűbb látványossága. A torony tetejébe csigalépcső vezet fel, amit a szűk helyektől rettegőknek nem ajánlunk. Mindenki másnak szinte kötelező szétnézni a 26 méteres magasságban kialakított erkélyéről, ugyanis pazar a kilátás. A városnézést a várban érdemes folytatni, ahol biztosan megelevenednek Gárdonyi Géza művének jól ismert csatajelenetei.

A Pécshez közeli Siklóson található a 16. századi iszlám-török építészet egyik emblematikus darabja. 1993-ban az épület rekonstrukciós munkáját Europa Nostra-díjjal jutalmazták, a felújításban pedig az Ankarai Néprajzi Múzeum kutatói nyújtottak segítséget, akik különféle szakrális tárgyakkal tették az eredeti állapothoz méltóvá a teret. A szentély érdekessége, hogy a környékben élő iszlám közösség ma is imahelyeként használja, emellett a turisták számára néprajzi múzeumként működik.

Pécs mediterrán miliőjének szerves része a város főterén álló hatalmas dzsámi. Az egykori muzulmán szentély ma római katolikus templom, ugyanakkor megjelenésében és tájolásában őrzi a török kultúra sajátosságait. A sekrestye szenteltvíztartói például Gázi Kászim pasa fürdőjéből kerültek ide, ami hajdan a templom mellett állt. Pécsen egyébként nem ez az egyetlen török kori emlék: Idrisz baba türbéje, Jakováli Hasszán pasa dzsámija, Memi pasa fürdője és a híres Török kút is kihagyhatatlan!

A különleges Török-Magyar Barátság Park az egyik legfőbb látványosság a török idők egyik legfontosabb helyszínén, Szigetváron. Az emlékparkban gyakran megállnak a nyugat felé utazó törökök, de a szigetvári hagyományörzők is rendszeresen felkeresik. A két nép közötti békét szimbolizáló, Szulejmán szultán halálának 500. évfordulóján emelt park mellett Szigetváron a Török házat is érdemes felkeresni, ami az ország egyetlen épen fennmaradt karavánszerája. Az épület egyes források szerint egykor oktatási, mások szerint vendéglátó célokat szolgált. 

Pár száz évvel ezelőtt a müezzin hangjai szűrődtek ki a ma kávézóként és kiállítótérként működő egykori dzsámi falai közül. Az épület műemléki védelem alatt áll, feltárásakor a régészek az egykori mihráb, azaz az imafülke darabjait is megtalálták, amelyeknek hála rekonsturálták a fülkét.