Nézz fel Debrecenben: romantikus kultúrséta rejtett építészeti kincsek nyomában

Miről lesz szó pontosan?

• Art decótól a szecesszióig Debrecenben
• Belvárosi történetek – a Fehér lótól az oroszlánig
• Élvezzük a tavasz zsongását japán akácok között!
• Paloták, verskert, szerelem
• „Varázserdő” 34 méter magasból

Debrecen városképét a történeti és kortárs építészeti elemek együttélése teszi izgalmassá: a jellegzetes cívis házak, az eklektikus, klasszicista, szecessziós és art deco részletek közösen mesélnek a városról.

Mit jelent a cívis? Földtulajdonnal is rendelkező, gazdálkodó és kereskedő városi polgár réteg. A cívisség Debrecen identitásának meghatározó eleme: a cívis lét egyben életforma is, amely megjelent a cívis házakban és a városszerkezetben is. Debrecen híres volt a nagy vásárairól, amelyek már a XV. századtól kezdve egész Európában ismertté tették a várost.

Debrecent érdemes úgy is bejárni, hogy időnként felemeljük a tekintetünket, és felfedezzük az épületek egyedi részleteit. Kultúrsétánkat célszerű a történelmi belvárosban kezdeni, ahol tavasztól őszig a hangulatos szökőkutak és mesélő falfestmények látványa kísér minket végig. A Szent Anna utca és a Batthyány utca sarkán magasodó gyönyörű, vörös palota impozáns méreteivel, kovácsoltvas erkélyeivel, díszes homlokzatával kiemelkedik a környékbeli épületek közül.

A Szent Anna utcából a Piac utca felé haladva a főutcán a város egyik legszebb szecessziós épülete, a Megyeháza magasodik fölénk. Helyén egykor Debrecen első vendégfogadója állt, a Fehérló Szálló, melynek számos híres vendége volt. Homlokzatát a pécsi Zsolnay-gyár kerámiái, valamint virágfüzérek is díszítik. A Megyeháza legértékesebb díszei a színes ablaküvegek, amelyek a hét honfoglaló vezért ábrázolják.

A sétánk során érdemes megállni a Csanak-háznál (Piac utca 51.). Pazar sárga kilincsén egy oroszlán figyeli a belépőket. Mancsával egy nyitott könyvet tart. Azt mondják, szerencséje lesz annak, aki a kilincset megérinti.

A Piac utcai épületek közül messze kitűnik a Kossuth utca sarkán álló látványos rózsaszín palota. A gyönyörű szecessziós épület homlokzati stukkói és szobrai az ipari, a kereskedelmi és a földműves munkákat mutatják be. Innen pár méterre található a Csokonai Nemzeti Színház sárga épülete romantikus, neoreneszánsz elemekkel. Látványos szobrok – múzsák, nőalakok – a színház és a művészet allegóriái díszítik. A bejárat előtt több mint százéves, helyi oltalom alatt álló csüngő japánakácok magasodnak. A színház közelében egy különös emléktábla is található: Bram Stoker Drakula című regényében ugyanis Debrecen is szerepel, mint az egyik útvonal állomása. Bár a történet fikció, a város így mégis helyet kapott a világirodalom egyik legismertebb művében. Ennek állít emléket a tábla.

A Simonffy utcai ikerbérház díszes saroktornyai, a Hatvan utca sarkán lévő magyaros romantika stíluselemeit ötvöző szecessziós Püspöki Palota épülete további kincseket rejt a városfelfedezők számára. Az Aranybika Szálló a város egyik legkarakteresebb épülete. A Bika család telkén 1699-ben nyitotta meg kapuit egy kis fogadó, mindössze négy szobával. A vendégkör növekedésével a 18. század végén emeletet húztak az épületre. Az 1800-as évek elején került fel a bikát ábrázoló vascégér a falra, amit később bearanyoztak, és ekkor vette fel a fogadó az Aranybika nevet.

Tovább sétálva az ikonikus Református Nagytemplom felé, a debreceni építész, Sajó István egyik legszebb art deco alkotását láthatjuk a közeli Hatvan utca 6. szám alatt. Szimmetrikus minták, hangsúlyos, keretezett ablakok, geometrikus díszítések jellemzik. Az épületegyüttes homlokzata, formája, valamint a legapróbb részletei is magukon viselik ennek a különleges stílusnak a jegyeit.

A Hatvan utcán több jellegzetes polgárház is található. A debreceni cívisházak többnyire földszintes, utcafrontra épített lakóházak, hatalmas kapukkal, hosszú, keskeny telkekkel, amelyek egyben gazdasági funkciót is elláttak.

Visszafelé, a belváros irányába haladva, forduljunk a Déri Múzeum felé, és nézzük meg az épület előtt kialakított süllyesztett parkot! Tavasszal különösen hangulatos a zöldellő tér és a mintegy 120 éves kocsányos tölgy látványa. „A múzeum előtti parkban egy hangulatos Verskert is található, ahová a látogatók a számukra kedves soraikat tűzhetik ki” – mondja Tóth-Megyesi Enikő.

Vegyük az irányt a Nagyerdő felé! A belvárosból az 1-es villamossal roboghatunk – vagy ahogy a helyiek mondják, „tujázhatunk” – a Nagyerdőig. A kiterjedt zöldterületen egyebek mellett érdemes megcsodálni a díjnyertes Aquaticum Debrecen Strandot, ahol zöld növényfalak és vízfalak vesznek körül. A Nagyerdei Stadion épülete szépen harmonizál az erdővel: a lombkoronaszintre emelt futópályán kicsik és nagyok egyaránt élvezhetik a természet közelségét.

A szomszédos Nagyerdei Víztorony legérdekesebb sajátossága műemléki-ipari karaktere, illetve, hogy a torony eredeti funkcióját megtartva lett a debreceniek és a turisták egyik kedvenc helye kilátóval, mászófallal, szabadtéri koncertekkel, színpompás fényjátékkal és vízbárral. Ha elfáradunk a sétában, itt vagy a közeli Csinibaba Kultkert teraszán is leülhetünk egy kávéra.

Ha a nap már lemenőben van, érdemes megpihenni a Békás-tó partján, vagy megnézni a ködszínház különleges esti játékát.