Kőoroszlánok, vörösiszap után újjáéledt park és a Somló tövében megbúvó angolkert: kertturisztikai időutazás a Bakonyalján

Miről lesz szó pontosan?

• Egy barokk díszkert, ahol kőoroszlánok őrzik a Párizsból hozott kaput – Pápa
• Vörösiszap-katasztrófa után újjászületett kastélypark, famatuzsálemekkel – Devecser
• Magyarország egyik legnagyobb angolkertje a Somló tövében – Doba

Pápa kertjéről elsőként Evlia Cselebi számolt be 1660-ban. Magyarországi utazása során ejtette útba a várost, és már akkor elragadtatással írt a kert ritka, öreg fáiról. 1730 körül Esterházy Ferenc a középkori vár barokk átépítésével bízta meg Anton Pilgramot, akinek tervei egy barokk kertet ábrázoltak, ez azonban soha nem valósult meg. A vár körüli mocsaras területet csak 1770 körül csapolták le a Tapolca-patak és a Bakony-ér szabályozásával. A két patak ma is a park dísze, bár egykori hídjaik már régen eltűntek.

Maga a barokk kastély csak 1783–1784 között épült fel gróf Esterházy Károly, a későbbi egri püspök megrendelésére. Az U-alakú épület egy díszudvart, azaz cour d'honneur-t fogott közre, amely a Fő térre és az ott álló templomra nézett. Esterházy Károly egy sala terrenát, azaz a kertbe nyíló dísztermet is nyittatott a kert felé, amely ekkor már tájképi kertként, a lecsapolt tó helyén épült meg. A korabeli levelezésekből tudjuk, hogy üveg- és hajtatóházak, sőt egy grotta (mesterséges sziklabarlang) is állt a kertben.

A ma is látható két kőoroszlán kifaragását 1790 körül rendelték meg, ezek eredetileg egy díszes kovácsoltvas kaput kereteztek. Az 1860-as években ezt a kaput lecserélték a párizsi Tuileriák kertjéből hozatott kapura, a kőoroszlánokat pedig előbb a Bakony-éren átvezető fahíd mellé, majd a díszudvarba helyezték. A park növényzetében ma közel 80 fafaj él: a honos hárs, tölgy és juhar mellett olyan egzóták is megtalálhatók, mint a páfrányfenyő, a császárfa, a japánakác vagy a szivarfa. Különleges alakjával díszít a piramistölgy, a fenyőfélék közül pedig a mamut- és a kaukázusi fenyők terebélyes példányai. A kastélyban ma múzeum működik, a park pedig szabadon látogatható.

Devecser északi részén áll az Esterházy-család évszázados birtoka, a várkastély, amelyben ma az ország egyik legszebb könyvtárát találjuk. A kastélypark kialakítása Esterházy Károly nevéhez fűződik: a 18. század végén kezdte meg a kastélytól északra fekvő terület lecsapolását, majd a barokk kastélypark megteremtését. A 19. század végén épült főút, a mai Pápai utca kettévágta a parkot, ezzel annak területe lecsökkent. 1890-ben, a kastély átalakításakor a kertet is megújították: ekkor fásították be a kastély és a Torna-patak közötti területet, és ekkor ültették a ma is látható famatuzsálemek jó részét.

A kisalföldi és bakonyi flórajárás határán fekvő parkban döntően őshonos ártéri ligeterdők és gyertyános-kocsányos tölgyerdők nőnek, de egzóta fajokat, platánokat, vadgesztenyéket, feketefenyőket és mocsárciprusokat is találhatunk séta közben.

A kastélypark legsötétebb napja 2010 októberében következett be: a kolontári vörösiszap-tározó gátszakadása után mintegy másfél méteres vörösiszap-ár öntötte el a parkot. A lúgos, maró iszaptól éveken át tartó munkával sikerült megtisztítani a területet, és Devecser 2014-ben kapta vissza a megújult, felújított kastélyparkot.

A kastély könyvtárában nyitvatartási időben reneszánsz kandallót, ajtó- és ablakkereteket tekinthetünk meg, a belső udvaron pedig egy Itáliából hozatott reneszánsz kút másolata áll – az eredeti ma a Szépművészeti Múzeumban látható. A kastély kívülről, és a park egész évben szabadon látogatható, a könyvtár csak nyitvatartási időben.

A Somló hegy lábánál elterülő doba-somlóvári Erdődy-kastély parkja már méreteivel is lenyűgöz: a 90 hektáros angolpark szinte akkora, mint a fővárosi Városliget. Famatuzsálemek, kanyargó sétautak, csörgedező patak, kecses hidak és a tóban tükröződő kastély teszi felejthetetlenné a sétát. Nem véletlen, hogy a 19. században Magyarország egyik legértékesebb angolkertjeként említették a legszebb angol és német kertekkel egy lapon.

Bakócz Tamás érsek unokatestvéreire hagyta a birtokot, amelyen Erdődy József építtetett kastélyt egy domb gerincén. A kertet 1836-ban a híres építésszel, Charles Moreau-val terveztette meg a nagy növénykedvelő Erdődy Kajetán, a klasszikus tájképi kert elveinek megfelelően: kevés építménnyel, de a tájba komponálva. A park legnagyobb tájképi eleme a Hajagos-patak mellett kialakított nagy Halastó volt, ahol egykor sziget is állt. A kert szerkezetét a meglévő tölgyesből irtással alakították ki, három nagy tisztással és hosszú látványtengelyekkel, melyek a dobai templomtorony, a somlószőlősi szőlők és a Somló hegy irányába mutattak. A honos fák mellett jelentős mennyiségű egzóta fafajt is telepítettek: vöröstölgyet, babérlevelű tölgyet, tulipánfát, feketediót, valamint szeldelt levelű bükköt, a nedvesebb részeken pedig éger, füzek, magas kőris és fehér nyárak állnak. Itt alakították ki az ország egyik első narancsházát, azaz orangerie-jét is, és az eredeti kőkerítés kapubálványai is máig megcsodálhatóak.

Az épület ma a Hollós István Szocioterápiás Pszichiátriai Kórháznak ad otthont, ezért a védett természeti területnek nyilvánított park kevésbé ismert a nagyközönség előtt, pedig szabadon látogatható.