Történelem, szőlő és romantika fedezzük fel Észak-Kelet-Magyarország kertjeit!

Cikkünkből kiderül:

• mi az a pleasure ground,
• mi köze a szőlőnek a rózsához,
• s hogy hol épült az ország első tornacsarnoka.

A parkot és a jelenlegi kastélyt gróf Andrássy Gyula, az Osztrák–Magyar Monarchia első külügyminisztere építtette még az 1800-as években, a Holt-Tisza partján, hatalmas ártéri erdő mellett. A Meinig Artúr tervezte épület neogótikus-romantikus stílusban épült, sok toronnyal és gyönyörű angolparkkal, a legenda szerint Erzsébet királyné, Sisi tiszteletére. A kastély belső berendezése és a park végső kialakítása már ifj. Andrássy Gyula nevéhez köthető, de az együttest az 1920-as években is tovább bővítették. Ilyen bővítés eredménye a Möller István tervezte télikert-terasz, amelyet ebédlőként használtak. Színes üvegablakait Rippl-Rónai József tervezte és Róth Miksa gyártotta. A park a kor kertépítészeti irányzatának megfelelően tájképi stílusban készült, azon belül is az eklektikus irányzatot követve. A kor divatja szerint a főúri épületek közelében, a pleasure ground-on (szórakozásra alkalmas díszkert) geometrikus növényformákkal nyűgözték le a látogatókat. Ennek egyik legszebb példája hazánkban a tiszadobi kastély mögötti hímzéses-bukszus parter. Az épület közelében helyezték el a látványosabb, igényesebb kerti elemeket, de ezek mellett több gazdasági és kerti épület is került a parkba. A holtág mellett csónakház, a parkban filagória épült, de volt itt istálló, erdészlak, nagy konyha és jégverem is. A park eredeti növényei valószínűleg fehér- és feketenyárak, platánok, szilek, tölgyek lehettek. Az a néhány idős exóta fa, ami még látható, feltehetően az ifjabb Andrássy Gyula által behozatott fák még élő példányai lehetnek.

A magyar kertörökség egy sajátos és semmihez sem fogható szeletét képezik a dísz- és haszonkertek, például a szőlőskertek, amelyekben egybeültették a hasznukért és a szépségükért kedvelt és kívánatos növényeket. Hagyományosak a szőlősorok végébe ültetett rózsatövek, vagy a díszkertekbe ültetett szőlőlugasok. 

A szőlőművelés és borkészítés művészete évszázadok óta meghatározza a magyar táj képét, és mutatja az ember tájhoz való viszonyát. Az UNESCO világörökségi listán szereplő Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék és kultúrtáj 27 települést ölel fel. Történelmi pincék, kastélyokhoz és kúriákhoz kapcsolódó díszkertek és szőlőskertek, szőlőültetvények, szőlőfajta-bemutató kertek egymáshoz kapcsolódó helyszínei változatos látnivalót kínálnak. A térségben gyalogos, kerékpáros és vízi túrára is lehetőség nyílik. 

Sárospatak a magyar történelem és oktatás egyik fellegvára. Várkastélya értékes középkori és reneszánsz részleteket mutat. Tulajdonosai voltak többek között a Dobók, Lorántffyak, Pálóczyak, Perényiek, Rákócziak. Kertészeti múltjáról már az 1600-as évekből van adatunk. Lorántffy Zsuzsanna szenvedélyes kertészként, saját szüretelésű gránátalmát küldött II. Rákóczi Ferencnek törökországi száműzetésébe. A várkert tájképi kertté való alakítása az 1800-as évek elejére tehető. Az egykori vár középkori maradványait felhasználva romantikus kertrészleteket hoztak létre, pl. a saroktornyokat borostyánnal befuttatott műrommá alakították, az ágyúdombon kilátó gloriettet építettek, szobrokkal, kerti kőpadokkal, hidakkal és természetesen a kor szokásos növényeivel díszítve a kertet. Az ekkoriban telepített nagy japánakácok, hatalmas fehérakácok, virágos kőrisek, tiszafák, tölgyek, juharfélék még ma is megtalálhatók. Sárospatakon járva érdemes ellátogatni az 1931-ben alapított 7 hektáros „iskolakert”-be, amely magában foglalja az egykori angol és humán internátus, azaz a mai Kossuth és Erdélyi János Kollégium épületét, valamint az ország elsőként megépült tornacsarnokát, amelyet ma is eredeti funkciójának megfelelően használnak a diákok. A kert idős fáinak egy része még a régi füvészkertből való. Sok exóta fajt, díszfákat és díszcserjéket láthatunk itt. A kert értékét emelik a park területén található szobrok, melyek a híressé vált pataki diákoknak állítanak emléket.