Mamutfenyőktől lótuszvirágokig: zöld időutazás a Dél-Alföld históriás kertjeiben

Facebook

0:00

Hajdú Gábor

Szegedi Füvészkert Szegedi Víztorony Szegedi Vadaspark Szentesi Üdülőközpont Kemping Szarvasi Arborétum Szarvasi Gyógyfürdő

Képzeljük el, hogy egyetlen kirándulás alatt egy grófok által megálmodott kastélypark arborétumát, egy reformkori nemzeti emlékhely ligetét és egy százéves botanikus kertet járhatunk be – a Körös-vidék és a Tisza mentén. A szarvasi Bolza-kastély parkja és az arborétum, a szentesi Széchenyi-liget és a Szegedi Füvészkert nemcsak a természet szerelmeseinek, hanem a történelem iránt kíváncsiskodóknak is különleges élményt kínál. A három helyszín együtt valódi alföldi kertturisztikai útvonallá áll össze: Szarvas, Szentes és Szeged kellemes egy- vagy kétnapos programként bejárható.

Egy arborétum, egy liget és egy füvészkert egyetlen útvonalba fűzve
A Bolza-kastély parkja és a Pepi-kert (arborétum), Szarvas
Széchenyi-liget, Szentes
Füvészkert, Szeged

Szarvas: a hely, ahol a schönbrunni óriások a Körös partján gyökereztek meg

A szarvasi Bolza-kastély parkjának és arborétumának története egy különleges életúttal fonódik össze. Bolza I. József 1780-ban építtette klasszicista kastélyát a Holt-Körös feletti híd mellett, körülötte pedig megteremtette azt a harmincöt hektáros kertet, amelyből később az ország egyik legjelentősebb gyűjteményes kertje nőtte ki magát. A kastély portikusza előtt ma is ott áll a lépcsősor, középen a Romulust és Remust szoptató nőstényfarkas szobrával – ez az eklektikus gesztus is jelzi, milyen nagyszabású víziója volt a tulajdonosnak. Bolza, aki királyi testőrként az osztrák főúri kertek pompáját is ismerte, nem elégedett meg a hagyományos hazai megoldásokkal. A schönbrunni kastélyparkból rendelt földlabdás mamutfenyőket és páfrányfenyőket, amelyekből ma is álló, lenyűgöző példányok cseperedtek. A folyóparton létrehozott Anna-ligetet feleségéről, Batthyány Annáról nevezte el, a korábbi erdő megmaradt kocsányos tölgyei, hársfái és szilfái között pedig egzotikus fajok sokasága kapott helyet a gyarapodó gyűjteményben.

A kastélykert igazi virágkorát Bolza Pál, a tulajdonos unokája hozta el: 1885-től lelkesen folytatta a parképítést, és felesége, Vigyázó Jozefa révén a vácrátóti kert csemetéiből is telepített számos különleges fajt. Az árvizek által már nem veszélyeztetett helyen kialakult arborétum ma 35 hektáros területével hazánk egyik legjelentősebb gyűjteményes kertje. 1943 óta természetvédelmi terület, jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem gondozásában működik. A Holt-Körös vizében és partján még ma is gyönyörű mocsárciprusok tükröződnek a vízben – ez a park egyik legikonikusabb látványa.

Szentes: Széchenyi neve alatt százötven éves fák árnyékában

A szentesi Széchenyi-liget egészen más hangulatú, mint a szarvasi arborétum: ez a mintegy tizenöt hektáros terület a Kurca-patak mentén terül el, és a város lakóinak generációk óta kedvelt pihenőhelye. 1867 után kezdték kialakítani, akkor még sétakertnek hívták, mert éppúgy volt közpark, mint gyümölcsfaiskola. A liget névadása mögött szép szándék húzódik: a szentesiek Széchenyi István emlékét kívánták megörökíteni, amiért a nagy reformer annyit tett a város árvízmentesítéséért. Az alapítás óta álló idős fákat, amelyek kora már több mint százötven évre tehető, ma is megcsodálhatják a látogatók. A fásítást annak idején Dolesch Vince szakképzett műkertész irányította. A liget 1894-ben kapott rendezettebb, kertszerű formát: bekerítették, és faragott díszes fakapuzatot állítottak. Ma is áll az a késő klasszicista épület, amelyet eredetileg vendéglőnek emeltek, és jelenleg múzeumként üzemel.

Szeged: a város, ahol a lótusz virágzik, és a pillangók trópusi erdőben röpködnek

A Szegedi Füvészkert a Szegedi Tudományegyetem botanikuskertje. Több mint száz éve fogadja a látogatókat, és ma már tizenhét hektáron terül el a Lövölde utca mentén. 1922-ben alapították, mai helyére 1928-ban költözött és a kezdetektől fogva a növények tanulmányozása, megőrzése és bemutatása volt a célja. A kert büszkesége Közép-Európa legnagyobb szabadtéri indiai lótusz kiültetése, amely nyári virágzása idején ezreket vonz a Lótusz Napok rendezvényre. De a Füvészkert nem egyetlen téma köré épül: gyógynövény- és fűszerkert, romantikus rózsakert és egy különleges trópusi lepkekert is van itt a természetkedvelők számára. Utóbbiban egzotikus pillangók röpködnek trópusi közegben – a gyerekek körében különösen nagy sikert aratva.

A kert nemcsak a sétáló látogatóknak szól: szakemberei részt vesznek veszélyeztetett növényfajok megőrzésében, és szoros kutatási együttműködéseket ápolnak más hazai és nemzetközi intézményekkel. Iskolásoknak szóló interaktív programokat is szerveznek, melyek révén „beleplántálják” a gyerekekbe a növényvilág iránti érzékenységet és a természet védelmének értékét.