Helyszín címkék:
Békés történeti kertek: kastélytúra a Dél-Alföld szívében
Hajdú Gábor
A török hódoltság utáni újjáépítés időszakában Harruckern János György az elnéptelenedett vidék egyik fő újra-telepítőjeként és később Békés vármegye főispánjaként kulcsszerepet játszott a térség újjászervezésében. A két család 18.–19. század fordulóján történt egyesülése nem csupán a birtokviszonyok megváltozásához vezetett, hanem egy új arisztokrata nagyuradalom születését is jelentette. Az ezt követő generációk aztán kastélyokat, kúriákat, gazdaságokat, falvakat és úthálózatokat hoztak létre, formálva a mai Békés vármegye arculatát és kulturális örökségét.
A Kastélypark-túraútvonal nem csak a Harruckern-Wenckheim örökségbe enged betekintést, de akár egy tartalmas hétvégi programot is kínál történeti kertjeink elfeledett világába.
Gyula
Harruckern – Almássy – Wenckheim-kastély parkja
A dél-alföldi síkság egyik legszebb kirándulócélpontja a gyulai Harruckern–Wenckheim–Almásy‑kastély, amely nemcsak a történelem szerelmesei számára rejthet meglepetéseket, hanem mindazoknak is, akik egy nyugodt, zöld környezetben szeretnének közel kerülni a természethez. A kastély és park története a 18. században kezdődött, amikor Harruckern János György birtokába került a környék, és megkezdődött a puszta újraélesztése: telepesekkel népesítették be a környéket, uradalmi fejlesztések kezdődtek, majd a várhoz közeli részeken 1730–1743 között barokk kastélyt építtettek vadaskerttel. Az 1760-ban emeletesre kibővített kastélyhoz F. A. Hillebrandt készített terveket, amelyek barokk kertet is ábrázoltak. Az épület azonban 35 év után leégett és helyén 1801–1803 között Czigler Antal tervei szerint épült fel egy klasszicizáló, késő barokk kastély. A mai fürdő területén 1833-ban klasszicista lovarda is épült, körülötte tájképi kerttel.
A tóparton álló vár a kert romantikus műromjaként funkcionált. A kastély déli homlokzata előtt a Fehér-Körös egyik mellékága folyt, később kiépült a „Csigakert”, amely a mesterséges kilátódombra felvezető sétaútról kapta a nevét. A további beépítések, bővítések romantikus, neobarokk stílusban készültek. Az idő múlásával a kastély sok változáson ment keresztül, egy időben iskolaként, majd csecsemőotthonként funkcionált, de a 21. század elhozta az újjászületést is: a felújított épület ma már látogatóközpontként működik és a körülötte elterülő parkban a városi fürdő mellett sétálhatunk, pihenhetünk, természetközeli élményeket gyűjthetünk.
Békéscsaba - GERLA
Wenckheim-kastély parkja
A Wenckheim-kastély Békéscsaba Gerla részén található, amely egykor arisztokraták otthona volt, mára azonban sokak számára rejtett, elfeledett kincs. A kastélyt Ybl Miklós tervezte, Wenckheim Károly megrendelésére.
A romantikus stílusú épület 1860-ra készült el. Körülötte egykor igazi angolkert terült el, díszes öntöttvas terasszal, sétányokkal és zöld növényzettel. Néhány ma is álló platán, tölgy és oszlopos nyárfa feltehetően az eredeti ültetés része.
Az idők viszont próbára tették a kastélyt, a gazdasági épületek, mint a kocsiszín, a magtár vagy az istálló nagy része romos, az épület ma üresen áll. A mai látogató számára a kastély és környezete már nem az a fényűző rezidencia, ami valaha lehetett, de még mindig van valami sajátos, melankolikus bája: az idős fák alatt barangolva még mindig tetten érhető a park egykori nyugalma és eleganciája.
Szabadkígyós
Wenckheim-kastély
Miközben azon merengünk békéscsabai sétánkat követően, mennyire sérülékeny az épített és természeti örökség, a szabadkígyósi Wenckheim-kastély felüdülést jelenthet számunkra. A kastély és kert együttes szépen szimbolizálja mindazt, amely hazánk egyik leggazdagabb nemesi családjának értékteremtő munkásságát fémjelzi. A kastélyt több mint egy évszázaddal ezelőtt, 1875 és 1879. között építették fel, terveit a neves építész, Ybl Miklós készítette. A kastély körül akkoriban egy több tíz hektáros, gondosan kialakított park terült el, ahol barátságos sétányok, árnyas fák, díszes kertrészek és szökőkutak várták a látogatót. A fák között tölgyek, platánok, mocsáriciprusok, hársak, gesztenyék rejtőztek. A parkon átívelő kisebb tavak, hidak, virágágyások, cserjesorok tették még bájosabbá a tájat.
Minden sétaút más-más színnel „virágzott”: egyesek fehérben és rózsaszínben, mások pedig sárga vagy piros virágba borulva fogadták a látogatót. A kastély teraszáról lelépve ma is gondosan megnyírt tiszafák, bokrok sorakoznak.
A változatos partvonalú mesterséges tó szigetére kecses vashíd ível át. A partját vízparti növények szegélyezik.
A tó közelébe egykor babaházat építettek, de volt állatház, romantikus nádfedeles etető a hattyúk, kacsák számára, úszómedence, teniszpálya, üvegház, dombon álló szaletli sziklakerttel, de még kifutópálya is sportrepülőgépek számára, ugyanis a Wenckheim-családnak volt elsőként gépmadaruk az országban.
A parkban mindezeknek már csak nyomait fedezhetjük fel, de ma is várja a látogatókat akár egy pihentető, nyugodt sétára, akár egy elmélkedős kirándulásra.
Geszt
Tisza-kastély
A Geszt határában megbúvó Tisza-kastély története a 18. század közepében kezdődött. Tisza László hosszas pereskedés után 1760-ban kapta meg a területet királyi adományként, amelyen aztán megkezdte birtokközpontja kialakítását. 1772-ben fia építtette fel a mai kastély magját képező barokk kúriát és a szomszéd erdőből kiszakítva a 15 ha-os parkot. A régi faállomány kocsányos tölgyei, kőrisei, juharfái alkották a kert fő vázát. Az egykori gazdasági épületek, tiszttartóház, uradalmi istállók ma is megtalálhatók a park területén. A birtokon megfordult egykor Arany János is. Az épület főhomlokzata előtt két óriási platánfa található.
A park különleges értéke, hogy a korábbi angolpark hagyományait részben megőrizték: szigetek, sétányok, árnyas fák és – bár az eredeti pálmaház és üvegház már nem létezik – a rengeteg fa és bokor, virágzó növények révén ma is romantikus hangulat tölti be a történeti kertet.
Az újjáépített kastély és park manapság több mint egyszerű túra-lehetőség: a felújított kastélyépületben szálloda működik, amelyben kipihenhetjük az ország méltatlanul kevésbé ismert, történeti kertekben gazdag országrészének felfedezését.
