Helyszín címkék:
Az avarillat nyomában: az ősz slágerprogramja, a kirándulás
Uzonyi Nóra
Békés bóklászás kontra nehéz túra
Mindkettőnek megvan a szépsége: az idilli tempóban aláhulló őszi falevelek között sétálni felér egy flow élménnyel. Az elme kitisztul, a légzés lelassul, a gondolatcunami csillapodik és a stressz helyét átveszi a békés nyugalom.
Hasonló flow érzést nyújt persze az is, ha olyan útvonalat választunk, ahol az egyensúly megőrzése, a kisebb-nagyobb sziklák legyőzése vagy épp a kúszás-mászás valamilyen formája tereli a szürkeállomány figyelmét a jelen pillanat csodájára.
A helyszín kiválasztása: utazzunk okosan
A lakóhely közvetlen közelében lévő kirándulóhelyek egy idő után unalmasak. Kivéve persze, ha váratlanul felbukkan a jeti, de mivel “a szakértők szerint” nem Magyarországon él, erre igencsak parányi esély van.
Szerencsére, Magyarország tele van szebbnél-szebb bebarangolnivaló tájakkal. Autósok vitathatatlanul előnyben vannak, ugyanakkor a jelenlegi üzemanyagárak mellett sok esetben bölcsebb a tömegközlekedés valamely formáját választani. Ha pedig marad a kocsi, trombitáljunk össze egy nagyobb baráti társaságot, és osszuk meg az útiköltséget.
Az örök elemózsia dilemma: éhes vagyok!
Vélhetően egyébként az indulást követő első 10 percben…
Enni jó, és ez a kirándulás közben fokozottan igaz. Ha olyan helyre megyünk, ahol tudvalevő, hogy egyetlen étterem, kifőzde vagy faloda sem fog ránk kacsintani, mindenképp érdemes szendvicsekkel és üdítővel felfegyverkezni. Meg persze valamilyen csokoládéval, keksszel vagy házi süteménnyel is: egyrészt, mert talpalás közben kell az energia, másrészt – és ez sokkal fontosabb – az édesség túl finom ahhoz, hogy mindig lemondjunk róla. Ha nagyobb társasággal indulunk útnak, akár komplett pikniket is szervezhetünk. Nem muszáj a klasszikus plédes verzióra gondolni: elég, ha mindenki más finomságot visz magával, amelyeket egy jóleső beszélgetés mellett elfogyaszthatunk.
Jó reggelt a bennünk élő gyermeknek
Felnőttként könnyű elfelejteni, milyen jó is volt, amikor gyerekként átugráltuk a patakot, farönkökön egyensúlyoztunk, fára másztunk, felkapaszkodtunk a sziklákra, megálltunk gesztenyével focizni, gumicsizmával szándékosan beleugrottunk egy pocsolyába, vagy a kaland kedvéért “eltévedtünk” egy kicsit. A következő túra során próbáljuk ki, milyen visszatérni a gyermeki énükhöz: tegyük félre a korlátozó gondolatokat, és éljünk a mának: eszelősen felszabadító lesz!
Csíz, avagy fotózzunk, fotózzunk, fotózzunk
Noha szívből arra buzdítunk, hogy a kirándulás idejére – akár barátokkal, akár családdal indulunk útnak – tegyük félre a mobiltelefont, a benne lévő fényképezőgépet érdemes rendszeresen használni. Nem szükséges az összes falevelet megörökíteni, de szuper dolog lencsevégre kapni a csatangolás legjobb pillanatait, amelyek később öröm lesz visszanézni.
Zsebretenni az erdő esszenciáját
A természetre vigyázni kell, kirándulós alapszabály például, hogy nem hagyunk szemetet az erdőben. Viszont egy kiadós túra után hazatérve olyan jó érzés, ha van valami a fotókon kívül, mely az otthonunkba varázsolja a fák és a föld energiáját. Kitűnő, és egyben környezetbarát megoldás, ha például összegyűjtünk egy nagy csokor rozsdaszínben játszó falevelet, néhány gesztenyét vagy más, földre hullott termést: csodás lesz hétközben rápillantani a hétvégét felidéző emlékekre – nem mellesleg gyerekek számára szuper alapanyag válhat belőle kézműveskedéshez, egy esős délutánra.