Csapó! Etyek környéke a mozivásznon

Már amikor felbukkan az Etyek feletti platón a Korda Filmpark látványos épületegyüttese, az ember kezdi sejteni, hogy nem mindennapi helyre ért. A Mentőexpedíció című filmben a NASA központként szereplő bejárat mögött valóban egy külön világ nyílik: minden mai igényt kielégítő, korszerű stúdiók sorakoznak egymás mellett, látogatóközpont és szabadtéri díszletek állnak a 15000 négyzetméteres területen. A filmpark szerencsére nem csupán a stábtagok előtt nyitott, hanem várja a látogatókat is. A jövő filmjeinek titkait őrző stúdiókba ugyan csak filmesek mehetnek be, de – ha épp nincs forgatás – mi is megnézhetjük például a világ legnagyobb New York-i utcadíszletét, kipróbálhatjuk a „green screen”, azaz a híres zöld vászon előtti forgatás technikáját vagy végignézhetjük a Mozi és tudomány című kiállítást, mely sok filmes trükkről rántja le a leplet. A park egyik leglátványosabb része a középkori-reneszánsz díszletváros, melyben szintén körbesétálhatunk. A filmrajongók egészen biztosan ráismernek majd néhány részletre: a Robin Hood sorozat is itt forgott. Az aprólékos gondossággal készülő kulisszák valósághűen idéznek meg egy-egy várost, ugyanakkor vicces érzés, amikor egy ház súlyosnak tűnő kapuján át belépve nem egy szobába, hanem ismét a szabadba ér az ember.

De persze még egy ilyen professzionális helyen sem lehet, vagy egyszerűen nem érdemes mindent a semmiből felépíteni. A helyszínvadászok (location menedzser) dolga, hogy a produkciók számára kiválasszák az adott jelenethez tartozó ideális helyszínt. Néhány évtizede még a kincsvadászok munkájához hasonlított ez a feladat, ám mostanra fordult a kocka: a filmipar kegyeiért valósággal versengenek a helyszínek. A jó pénzt és ismertséget hozó forgatások számos hazai kastély életében is fontos eseménynek számítanak.

Nem is olyan messze Etyektől, a pusztazámori Barcza-kastélyban a kétezres évek elején például Bereményi Géza és csapata dolgozott Szabó Magda Régimódi történetének című könyvének filmes feldolgozásán. Az 1800-as évek második felében játszódó történethez tökéletesen illik a ma Öreg-tölgy fogadóként ismert, eredetileg a XVIII. században létrejött, majd később többször is átépült kiskastély.

Azt gondolnánk, hogy többnyire 19. századi helyszínt „játszik” az Alcsúti arborétum is, hiszen az egykori Habsburg-kastély és környezete az 1800-as évek elején formálódott. Az egyik leghíresebb, itt felvett filmsorozat azonban az 1400-as éveket kelti életre. Ez a látványos, három évadot megért Borgiák, melyhez leginkább a parkban álló kápolna belső tereit használták. Jeremy Irons után – aki VI. Sándor pápát, azaz Rodrigo Borgiát alakította – egy másik film miatt ugyancsak a kápolnabelsőben dolgozott Anthony Hopkins is. A 21. században játszódó, ördögűzés tematikájú thriller, a Rítus ugyan nem lett a világsztár legnépszerűbb filmje, mindenesetre a szakma rugalmasságát mutatja, hogy ehhez a forgatáshoz a kápolna belső falait előbb szürkére, majd a munka végén újból fehérre festették.

Általában is igaz, hogy nem ismernek lehetetlent a rendezők, ha úgy érzik, kasszasiker van a láthatáron. Még egy olyan, viszonylag alacsony költségvetésű film esetében, mint a 2008-ban készült Colette is sok hónapon át zajlik a forgatás, és – ha szükséges – országhatárokon át nyúlik a munka. A 20. század eleji vagány párizsi írónőt játszó Keira Knightley és a stáb részben nálunk, a martonvásári Brunszvik-kastélyban és parkjában forgatott, de – értelemszerűen – Párizsban, sőt Angliában is számos lokációban rögzítettek jeleneteket. A sor persze még sokáig folytatható lenne, hiszen a film műfaja töretlen népszerűségnek örvend. Azt ajánljuk, hogy egy esős, mozizós nap után ki-ki kerekedjen fel, és fedezze fel élőben is a képkockákon látott helyszíneket!