Szabó Magda nyomában Debrecenben

Mint az ügyvédek szárazbélyegzője, mely nem üt el a papír színétől, de a papír struktúrájába préselve örök nyomot hagy: úgy él Debrecen és a debreceniség a Szabó Magda-életmű lapjain. Sok városunk, tájunk köthető neves irodalmi alakokhoz, művészekhez, sok táj hordozza híres szülöttei nyomát, így a patinás Debrecen is „kinevelt” jópár díszpolgárt. Az írónő esetében azonban nem csak a gyökerek vezetnek Debrecenbe, hanem életének, műveinek szövetét át- és átfonják azok a helyek, események, alakok, melyek jellegzetesen a városhoz köthetőek. A Kossuth-díjas írónő születésének századik évfordulóján, egykori iskolájában nyílt meg a róla elnevezett emlékház. A Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma adott helyet Szabó Magda életét, munkásságát és „debreceniségét” bemutató kiállításnak, ahol Szabó Magda világát idéző enteriőrrel, berendezési tárgyakkal, személyes emlékekkel, idézetekkel és sok-sok könyvvel képzelhetjük magunkat az írónő valóságába.

A Dóczy Gimnázium 1928-ban még Leánynevelő intézet néven volt ismert – ekkor tűnt fel Szondy György földrajz-kémia szakos tanárnak, hogy 11 éves tanítványa alaposan kilóg a sorból. A kislány rendkívül tehetséges, de meglehetősen öntörvényű volt. Szondy természettudományos érdeklődése mellett az irodalomhoz is értett, és ő volt, aki kijelentette: „Szabó, magából író lesz”. A korai biztatásnak és az alma maternek lehetett szerepe az írói kibontakozásban: Szabó Magda több irodalmi műfajban is maradandót alkotott: regényei mellett elbeszélések, drámák és gyerekkönyvek szerzőjeként is emlékezünk rá. Közel egy tucat filmet készítettek műveiből, melyeket 42 nyelven lehet olvasni. Magyarországon a másig népszerű Abigél című filmsorozat nyújt bepillantást a Leánynevelő intézet egykori mindennapjaiba. Később tanárként, majd patrónusként tért vissza iskolájába, melyről mindig odaadással beszélt.

A helyiek által csak „Lábasházként” ismert épületet beleírta Szabó Magda Régimódi történet című regényébe. A családtörténeti vonatkozású könyvben az írónő anyai dédanyja szerepel. A kétszintes épületben 1786-tól az egykori kereskedő, Rickl József Antal, az ükapa lakott, itt üzemeltette a Török Császárhoz nevet viselő üzletét – ahol Petőfi Sándor nem csak megfordult, de díszkardját is otthagyta. A becses ereklyét a Rickl-család sokáig befalazva őrizte. A ház kapuját réz oroszlánfej díszíti, melyet Szabó Magda gyermekkorától kezdve megsimogatott, ha édesanyjával arra sétált.

Szabó Magda nem csak a Lábasház oroszlánját, hanem a Városháza bárányát is igen jól ismerte – édesapja munkahelye volt az épület, aki városi tanácsnokként dolgozott a falai között. 1977-ben itt vehette át a díszpolgári oklevelét, negyven évvel később, kilencvenedik születésnapján pedig a város kulcsát adták át a leghíresebb magyar írónőnek, aki többek között a francia színésznő, Sophie Marceau kedvence is. A kulcsot ma a Szabó Magda Emlékházban őrzik.

"...az én debreceni otthonomhoz tulajdonképpen nem kellenek se bútorok, se falak. Egy egész földrajzi és törvényhatósági egységben lakom: a város, ahol fizikai és szellemi formámat megkaptam, teljes egészében az enyém."

A város jelképét, ikonikus épületét Szabó Magda nem csak regényeiben, esszéiben, verseiben idézte meg. Fontos szerepet játszott az életében is: szülei itt kötötték össze az életüket, őt itt keresztelték, és 1985-ben itt avatják személyében a Tiszántúli református egyházkerület első női főgondnokát. Az írónő édesapjának a Református Kollégium, édesanyjának a Nagytemplom volt a kedvenc debreceni épületük. Míg éltek, minden alkalommal kimentek lányuk elé a vasútállomásra, mikor hazalátogatott. Később Szabó Magdát a Nagytemplom két tornya üdvözölte. Mikor meglátta őket, tudta: hazaérkezett.

Szabó Magda emlékműve a Nagytemplom előtt található. Pont száz éves lett volna az avatása napján.