Egy 19. századi zsinagóga, a Várpalotai Képtár kalandos története a holokauszttól Picassóig

Várpalota múltjának egy különösen értékes fejezete a zsidó közösség története. A településen már a 19. század elején 230 zsidó vallású lakos élt, számuk pedig a 19. század végére közel 600 főre gyarapodott. Kisiparosként és kereskedőként dolgozva hosszú évtizedeken át szorgalmas munkájukkal hozzájárultak a város gazdaságának gyarapodásához. 1839-ben a közösség egy különleges álmot valósított meg: felépíttette klasszicista stílusú zsinagógáját, amely Stokovics Sebestyén tervei alapján készült. Ez az épület nemcsak imádságok színtere lett, hanem a közösségi élet egyik meghatározó központjává is vált.

A békés mindennapokat azonban felváltotta egy sötét történelmi időszak. Magyarország 1944-es német megszállása után több, mint 260 zsidó lakost zártak be a várpalotai zsinagógába. A gettót az épület köré húzták fel, deszkapalánkkal választva el az ott összegyűjtött férfiakat, nőket és gyermekeket a külvilágtól. 1944 júniusában elindult a deportálás: először a sárvári gyűjtőtáborba, majd Kassán keresztül Auschwitzba szállították őket. A háborút csupán 18-an élték túl, akik visszatértek ugyan szülővárosukba, de a közösség újjászervezése már nem történt meg.

Magát a zsinagógát sem kímélte a háború: egy bombatámadás következtében leégett a tetőszerkezete, a boltozat részben beomlott, ám a masszív falaknak köszönhetően nem pusztult el teljesen. 1950-ben a város vezetése úgy döntött, megmenti az épületet. Hosszú ideig a szomszédos vájáriskola használta, funkciója megváltozott, de a falak megmaradtak, mint az egykori közösség néma tanúi.

Az 1980-as évek közepére a város felismerte az épület kulturális értékét és lehetőségeit. Felújíttatta, és 1986-tól egészen 2021-ig Nagy Gyula Galéria néven művészeti kiállítótérként működött. 2023-ban ismét új köntöst kapott: képtárként született újjá, és azóta is meghatározó szerepet tölt be Várpalota művészeti életében, méltó módon őrizve a múlt emlékeit.

Kép forrása: Fortepan / Bauer Sándor

A képtár falai között az elmúlt évtizedek során számtalan hangversenyt, kiállítást és színházi előadást rendeztek meg, amelyeket magas színvonalú szakmai igényesség és sokszínűség jellemzett. A klasszicista épület különleges hangulata bensőséges keretet ad a képzőművészeti alkotások bemutatásához, így nemcsak a művek, hanem maga a helyszín is meghatározó élményt nyújt a látogatóknak.

2025-ben egyebek mellett Udvardi Erzsébet és Joan Miró alkotásokat is megtekinthetnek a művészetkedvelők, az aktuális kiállításért látogassunk el a Várpalotai Képtár Facebook oldalára. 

A képtárlátogatás után érdemes felfedezni Várpalota egyik legjelentősebb és legismertebb látnivalóját, egyben jelképét, a Thury-várat is! A 14. század végén épült, Thury György legendás várkapitányról elnevezett erődítmény falai közt számtalan program közül válogathatunk – hiszen a vár ma nemcsak történelmi emlékhely, hanem élénk kulturális központ is.

A történelmi kiállítások keretében megismerhetjük a középkori életet, a végvári harcokat és Thury György legendás történetét. A várban rendszeresen indulnak interaktív tárlatvezetések is, mi több, még magával a hírhedt Dunántúl Oroszlánjával, vagyis Thury Györggyel is bejárhatjuk az erődítményt! Kipróbálhatjuk a szinte eredeti állapotában megmaradt toronyszobában kialakított szabadulószobát, és részt vehetünk történelmi íjászaton, valamint apródképzőn is. Ez utóbbi program keretében kicsik és nagyok is megmérettethetnek, megismerhetik és kézbe vehetik az egykori várvédők fegyvereit.

Bár Várpalota nem egy metropolisz, mégis bővelkedik további látnivalókban. Aki a népi kultúra emlékeit szeretné közelebbről látni, annak meleg szívvel ajánljuk, hogy tegyen egy sétát a Jókai utca 15. szám alatti Fodor Sára Tájházhoz. A 19. században épült parasztház korhű berendezésével, használati tárgyaival és népi textíliáival hű képet ad a környék egykori életformájáról. Nevét Fodor Sára tanítónőről és néprajzkutatóról kapta, aki sokat tett a térség hagyományainak megőrzéséért.

Ha pedig túrázni támad kedvünk, ne feledjük, hogy a város része az Országos Kéktúra útvonalhálózatának, amely a Bakony és a Vértes erdőségein, lankáin átvezetve kínál kiváló lehetőséget kirándulásra, feltöltődésre. Érdemes elzarándokolni például a Keleti-Bakony szívében álló Bátorkő várához, melyet a festői Vár-völgyön át érhetünk el. A mintegy 12 kilométeres túra során a romoktól kapaszkodjunk fel a Fajdas-hegy kopár platójára, majd térjünk vissza a panorámás ösvényen!