Legendás kastélyszállók (III. rész)

A Bükk vidékén, három völgy találkozásában, a Hámori-tó szomszédságában, festői környezetben magasodik a neoreneszánsz kastélyszálló. Állami beruházásként épült 1925 és 1929 között, Lux Kálmán építész tervei alapján. Őt a Mátyás korabeli paloták hangulata ihlette meg. Az épület kivitelezése komoly tereprendezést igényelt: a palota egyik látványeleme, a függőkert az építési plató kialakításakor felhalmozódott kőzetanyagból készült, valamint az itt található Anna-barlang bejáratát áthelyezték és a Szinva patakot is újonnan vájt mederbe terelték. Így keletkezett a függőkert aljában morajló meredek vízesés, amely, bár mesterséges, mégsem hat mesterkéltnek. Az épület enteriőrjében impozáns terek, kazettás mennyezet, boltozatos ívek és ólomberakásos színes üvegablakok teremtik meg a patinás hangulatot. Ha már beteltünk a palotából nyíló panorámával, fedezzük fel a vidék tájait! Csónakázzunk a Hámori-tavon, pattanjunk fel az erdei kisvasútra, és üljünk fel a Libegőre is, hogy elmerülhessünk a Bükk erdőinek látványában. Ha további programokra vágynánk, felfedezhetjük a közelben található Bükkszentkeresztet, illetve a miskolctapolcai barlangfürdőt is útba ejthetjük. Lillafüredre elsősorban a környező táj miatt érdemes ellátogatni, ám amennyiben nem aktív pihenésre vágynánk, érdemes a palotaszálló wellness-részlegében ejtőzni.

A palotaszálló sajátos atmoszférája számos művészt inspirált, így filmes és irodalmi téren is kapcsolódik a magyar kultúrához. A Szinva patak és az azt körülölelő csillámló sziklafalak József Attila Óda című versében is feltűnnek – ennek állít emléket a palota függőkertjében, a költészet teraszán álló szobor. A neoreneszánsz épület továbbá olyan költőknek és íróknak is szállást adott, mint Móricz Zsigmond, Kassák Lajos, Kosztolányi Dezső és Babits Mihály, a palotát körülvevő táj helyszíneit pedig a Meseautóban és az 1971-ben bemutatott Szindbádban is láthattuk.

A Balaton délnyugati részén, a Zala völgyében többhektáros, gondozott ősfás parkban fekszik a Batthyány család egykori kastélya. A ma már négycsillagos szállodaként működő épület története a Hotel Palotához képest sokkal korábbra, egészen az 1490-es évekig nyúlik vissza: ekkor rakták le ugyanis a kastély alapjait. A késő gótika stílusjegyeit hordozó kúria eleinte a Csány nemesi család, majd az 1800-as évek közepén a Batthyány család tulajdonába került. Ezt követően az épületegyüttest kibővítették és átalakították, míg 1913-ban nyerte el mai, barokk és szecessziós jegyeket ötvöző, végső alakját. Az építészeti terveket Batthyány Pál, Zala megye főispánja és felesége, Inkei Karolina grófnő felkérésére Wassermann Samu építész készítette. Több magyarországi kastélyhoz hasonlóan, a második világháború ideje alatt az épület nevelőotthonként működött. Az idő múlásával az ingatlan állapota romlásnak indult, egészen 1997-ig, amikor megkezdődtek a kastély és annak környező területeinek felújítási munkálatai. A többszáz éves épület ma már nem csak a békés üdülés, de az aktív kikapcsolódás színtere is: a kastélyt körülölelő parkban termálmedence, gyermekjátszótér, strandröplabda-, minigolf-, footgolf- és teniszpályák, valamint lengőteke is várja a vendégeket. A környék felújítási beruházásainak részeként a kastélyszálloda szomszédságában található a Zala Springs Golf Resort is, így a szálló vendégeként kedvezményes áron a golfozást is kipróbálhatjuk. 

Ha ez még nem lenne elég, tegyünk egy sétát a kastély parkjában, kóstoljuk meg a házias magyar konyhára épülő fogásokat, majd az étterem teraszán, a nap zárásaként, egy pohár jó bor társaságában csodáljuk meg a csillagos égboltot.