Modernkori mulató kertek – zene a zöldben

Az antikvitásban nimfák énekeltek és hárfáztak a ligetekben. Európában a középkori várkertekben zenéltek. A kora reneszánsz életfelfogásban a szabadban való tartózkodáshoz, étkezéshez szervesen kapcsolódott a zene. Fedett-nyitott kerti pavilonokban, a teraszokon a szabad ég alatt szólt a muzsika. Később pedig kerti színpadok, zöld színházak adtak otthont e műfajnak. A barokk kertművészet grandiózus léptékében a zenepavilonok mellett megjelentek a kertbe épített operaházak, nyári színházak, és ettől kezdve ez a műfaj napjainkig meghatározó.  Történeti kertjeink mai látogatói számára sem ismeretlen, hogy a kert otthont ad a zenének, a zenei rendezvények épületeinek, pavilonjainak, szabadtéri színházainak, operáinak.  Sőt, egy helyszín felkeresése összefügg épp abban a kastélyban vagy kastélykertben megjelenő, ott élő vagy alkotó művész alakjával.

A királyi és a nemesi udvarok zenei életében a zenészek és karmesterek mellett az udvari zeneszerzők státusza is meghatározó volt. A kastélytulajdonosok zenészeket, zenekarokat, karmestereket és zeneszerzőket szerződtettek. Talán a leghosszabb és legismertebb megbízói kapcsolat Esterházy Fényes Miklós és Joseph Haydn között alakult ki, a komponista és zenész 29 évig szolgált Eszterházán. Amit ma számunkra a klasszikus stílus – mindenekelőtt a szimfónia és a vonósnégyes – jelent, az döntő részben itt, a világ zajától távol, Haydn keze alatt kovácsolódott ki. Magyarországnak ez a pontja Párizshoz, Velencéhez vagy Bécshez hasonlóan néhány évtizedig a zene fejlődését több emberöltőn át befolyásoló kulturális fővárosnak számított. A zeneszó napi rendszerességgel felcsendült az Eszterházy-kastély kertjében.  Egy 1784 májusában keltezett útinapló tanúsága szerint a grand pleasur-ön minden nap 11 órakor Haydn indulóját játszó oboaegyüttes kíséretével zajló katonai parádé vette kezdetét. Vannak azonban adatok másfajta, a kert távolabbi részein rendezett szabadtéri zenélési alkalmakról is, mégpedig Mária Terézia 1773-as és Ferdinánd főherceg 1775-ös látogatása kapcsán. A zeneszó napjainkban is gyakran felcsendül Fertődön, köszönhetően a Haydneum – Magyar Régizenei Központ Alapítvány működésének. A nyár folyamán számos nemzetközi színvonalú zenei eseménynek  otthont ad a barokk kert- és épületegyüttes. 

Nem csak Eszterháza az egyetlen, ahol járt korának meghatározó művésze, mai szóval élve világsztára, ráadásul nem is egyszer, ez pedig nem más, mint Martonvásár. A Brunszvik-család tulajdonába került birtokra először 1806 nyarán látogatott el a bécsi klasszikus zene óriása, ahol a grófi lányok, Brunszvik Teréz és Brunszvik Jozefin zongoratanára lett. A kastélypark fásítása már javában zajlott ekkor és már állt Brunszvik Teréz „Hársfa-körönd köztársaságnak” nevezett faegyüttese is, amelynek tagjai közé a lány a komponistát is felvette. Beethoven számos művet a Brunszvik-testvéreknek dedikált, mind közül a legtöbb talány a „Halhatatlan Kedves”-hez címűt övezi. A Jozefinhez fűződő kapcsolatát sok kérdés, találgatás lengi körül, de egyedül csak azt állíthatjuk biztosan, hogy Martonvásár kastélyparkja közel állt Beethoven szívéhez. A fővárostól mintegy 25 percre lévő grófnők városában található kastélyparkban ma is számos koncert nyújt kellemes nyáresti kikapcsolódást.

Amilyen hatással volt a kultúrára Eszterháza az 1700-as évek végén, hasonló szerepet töltött be a Gödöllői Királyi Kastély az 1867-es kiegyezést követően. A palota kapcsán szinte mindenkinek az egész világon Erzsébet királyné, Sisi jut eszébe először. Személye azonban nem csak a kiállításokban és kosztümös tárlatvezetésekben jelenik meg, hanem a zenei kínálatot is áthatja. Az évente megrendezett több, mint száz koncerten  a romantikáé a főszerep: Chopin, Liszt Ferenc művei egyedi koncerteken, fesztiválokon, sőt hétköznaponként a kiállítás hangszóróin is megszólalnak. A Koronázási Hétvége nyárköszöntő díszudvari koncertjén pedig Kálmán Imre, Lehár és Strauss klasszikusai bárkit könnyedén visszarepítenek a monarchia korszakába.

Európa szívében, mégis a világtól távol található a bölcskei Szent András-kastély. Legújabbkori története a 2010-es évekhez fűződik, amikor Belasich Edit megvásárolta a pusztulás szélére került Szakách-kastélyt. Nevét átkeresztelte, részint mert Szent-András pusztán fekszik, részint pedig András nap a néphagyományban a változás napja. A kastély 2015-ös megnyitása óta változatos művészeti programoknak ad otthont: tavasszal festőművészek érkeznek a világ minden tájáról, akik egy-egy művel gyarapítják a kastély galériáját, a látogatók nagy örömére. 2020 óta pedig zenei és táncprodukcióknak is helyet ad a kastély és a kert.

Mint egykor buzdították az időseket a TV-torna elkezdésére, úgy jelennek meg mind többször a kestélykertek programkínálatában a fiatalokat célzó programok. Az elmúlt években elektronikus zenei koncertek helyszínéül szolgált a dégi és keszthelyi Festetics-kastély, de szintén a fiatalabb korosztályt megszólító bor- és jazzfesztiválok száma is megnőtt a történeti kertekben az elmúlt években. A szervezők azt remélik, hogy a koncertekre, kertmozi vetítésekre, különleges sporteseményekre[M1]  érkezők felfedezik a kastélykertekben rejlő egyéb kulturális kikapcsolódási lehetőségeket.