A magyar art deco csodáit adta Debrecennek Sajó István

• ebből a cikkből kiderül, hogy ki volt Sajó István
• képzeletbeli sétára invitálunk, hogy megcsodálhasd az art deco gyöngyszemeit Debrecenben

Így van ez Magyarországon is, ahol a Balatont körülvevő kisebb-nagyobb települések mellett Budapesten és Debrecenben is találhatunk olyan villákat, társasházakat vagy középületeket, amelyek a stílus tipikus jegyeit mutatják. Ezek közül ma a kálvinista Rómának is nevezett Debrecenben lévő példákat vesszük sorra. Ezeket ugyanaz a mára elfeledett építész, Sajó István (1896-1961) jegyezte.

Sajó István / Fortepan

A tehetséges vívóként, sőt, ifjúsági vívóbajnokként induló debreceni férfi a Műegyetem elvégzése után Németországban folytatta a tanulmányait, Dortmundban képezte magát, ahol egy építészirodában vállalt munkát. Stílusát ez a három év, illetve az azt megelőző, Nyugat-Európában, majd az Egyesült Államokban töltött időszaka határozta meg 1923-1926 között újra egyetemre járt, ezúttal Florida államban, és az első önálló munkái is a tengerentúlon készültek el, Stefan S. Sajo néven. A floridai villák és nyaralók, valamint a New Yorkban felépített társasházak tervezése azonban nem elégítette ki, így hazatért a trianoni döntés következményeiből lassan talpra álló Magyarországra, és ismét csak szülővárosában telepedett le. Itt született művei közül most ötöt mutatunk be. Egy kellemes séta során ezeket mind megtekinthetjük.

A szerző saját gyűjteménye, képeslap

Az első a debreceni status quo ante zsidó hitközség számára épült. A hazatérése utáni évben kapta meg a megbízást az asszimilálódott zsidó családból származó tervező: a Hatvan utcai telkükre egy luxusbérházat építtettek vele. A hároméves munkával, 1931-re elkészült ötemeletes csoda ma is jó állapotban áll, téglaburkolata, színezése, illetve tagolása pedig ma is az eredeti állapotát mutatja.

Google Street View

Legalább ennyire érdekes a Fényes-villa is, amelynek szobrok által őrzött kerti kútmedencéjét, tipikus art deco homlokzatát, különleges kerítését látva könnyen azon kapjuk magunkat, hogy álmodozni kezdünk: mi lenne, ha beköltözhetnénk ebbe a házba?

A szerző saját gyűjteménye, és Google Street View

A dr. Fényes Jenőnek, a harmincas évek tehetős jogászának megálmodott épületet néhány évvel ezelőtt kívülről felújították, így ősszel, amikor a levelek lehulltak, bárki megcsodálhatja a díszes utcai homlokzatát.

Ha elfáradtunk a sétában, akkor ideje megpihenni a közelben. Ha csak néhány falatra, illetve némi frissítőre vágyunk, akkor irány a kávék és italok mellett finom szendvicseket is kínáló Black Sheep kávéház (Csapó utca 6.), vagy a Macskávézó (Cegléd utca 1.), ahol kedves maine coon-ok, illetve mentett cicák is várják a vendégeket.

Google Street View

Képzeletbeli, két világháború közti sétánk utolsó állomása a Vásáry István utca 6. alatti, 1932-ben átadott bérház, amelynek faláról már hiányoznak ugyan a horizontális csíkok, ennek ellenére azonban még mindig mutat valamit egykori szépségéből: a középre helyezett lépcsőházban, a vertikális sávablakokban, illetve a díszes kapuzatban ma is ott rejtőzik Sajó alkotó szelleme. Szomszédja, a 8. számú épület ennél valamivel jobb állapotban dacol az idővel, az ablakok közti vakolat-architektúra továbbra is a helyén van, a ma szokatlannak számító szín pedig – ami minden bizonnyal megegyezik az eredetivel – magára vonja a járókelők figyelmét.

A vészkorszak legsötétebb időszakát a Bergen-Belsenben lévő koncentrációs táborban átvészelő, onnan két lányával szerencsésen hazatérő építész (a családi tragédia nem kerülte el, édesapja nem élte túl a vonatutat) 1945-ben azonnal a cívisváros építészeti életének középpontjába került: a Nagytemplom tornyának és tetőszerkezetének helyreállítását bízták rá, majd az Országos Társadalombiztosító Intézet rendelőépületét (1949) tervezte meg. Legfontosabb háború utáni munkái persze nem ezek, hanem a Kelemen László vezető tervező munkájaként megvalósult Nagyállomás épülete (1955-1961), amelynek a világ legkülönbözőbb pontjain is felemlegetett hullámzó héjkupoláját a hatvanas évei elején járó Sajó tervezte.

UVATERV / Fortepan

Az építész pályájának másik fontos állomása, a világ első földsánc stadionjaként emlegetett Nagyerdei Stadion (1934). Ez az épület már nem áll, a 2010-es években egy modern stadion épült helyette. Listánkra épp ezért már nem vehettük fel, pedig Sajó élete utolsó perceit is ott töltötte: a sors fintora, hogy 1961. március 11-én, egy meccs közben ott kapott szívinfarktust, majd a helyszínen elhunyt. 64 éves volt.

Szereted a hasonlóan izgalmas történeteket, időutazó felfedezéseket és titkos helyeket? Akkor érdemes szervezett városi sétákon felfedezned az országot! Például az Imagine programjain – ők több mint 15 éve szerveznek országszerte városi sétákat, exkluzív épületbejárásokat, gasztrotúrákat és csapatépítőket.