Helyszín címkék:
Mesebeli harangszó nyomában, avagy lenyűgöző harangtornyok és történeteik
Szabó Sára
Miről is lesz szó a cikkben?
- Az ösküi rotunda a Bakony lábánál
- A nyírbátori református templom fa harangtornya
- A szentendrei szerb ortodox székesegyház magas harangtornya
- „Mozgó” harang a pécsi dzsámi tövénél
A közel ezeréves rotunda, a Bakony lábánál
Az egyik legősibb magyarországi templomtípus képviselője az ösküi kerektemplom. Bár pontosan nem tudni, hogy mikor építették, művészettörténészek a 11. századra datálják a keletkezését. A román kori, fehérre meszelt falú rotunda tehát közel ezer éve magasodik a település dombocskáján. A fából készült harangtorony itt már későbbi hozzáépítés, de a körtemplom és a torony együttese olyan, mintha egy középkori miniatúra elevenedne meg. A román kori templomoknál a torony gyakran védelmi szerepet is betöltött: magaslati pont volt, ahonnan figyelni lehetett a környéket. A harangszó nemcsak misére hívott, hanem veszélyt is jelzett.
Magyarország egyik legkülönlegesebb fa harangtornya Nyírbátoron található
Egészen más világ a nyírbátori református templom fa harangtornya.
Ez a különleges építmény hazánk legnagyobb és egyben legrégibb fa harangtornya: alapterülete 10x10 méter, magassága meghaladja a 32 métert.
A négyzet alapon meredek sisak csúcsosodik, ezen található a toronygomb és a félholdat tartó fém rúd. Nemcsak maga az építmény, a toronyban lévő harang súlya is monumentális: mintegy 300 kilogramm, és Magyarország tíz legerősebb harangja között tartják számon. A 17. században emelt, különálló fa torony a magyar népi ácsmesterség egyik remeke. A református közösségek gyakran építettek külön harangtornyot – részben tűzvédelmi okokból, részben a szerényebb templomépítési lehetőségek miatt.
Szentendre egyik legmagasabb pontja a különleges harangtorony
A Szentendrei szerb ortodox székesegyház magas harangtornya a város egyik legjellegzetesebb barokk építészeti eleme. A torony története a 18. századba nyúlik vissza: az egykori, templom mellett álló faharanglábat ekkor váltotta fel a kőből épült torony, amely végül 1777-ben készült el a székesegyház nyugati homlokzatának részeként. A karcsú torony nemcsak építészeti hangsúly, hanem emlékeztető is arra az időszakra, amikor az 1690-es nagy szerb kivándorlás után Szentendre a magyarországi szerb közösség egyik legfontosabb vallási és kulturális központjává vált.
A torony harangjai egykor nemcsak misére hívtak, hanem veszélyt is jeleztek a Duna mentén.
A harangok hangja évszázadokon át hívta imára a híveket, és a város mindennapjainak ritmusát is meghatározta.
Török kori időutazás: „mozgó” harang a pécsi dzsámi tövénél
Pécs főterén áll a Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom, ismertebb nevén Gázi Kászim pasa dzsámija, amely a 16. században még oszmán imahely volt. A török hódoltság idején természetesen nem szóltak benne harangok – az iszlám hagyományban a müezzin hangja hívta imára a híveket. A 17. század végétől azonban a város visszakerült a keresztény Európa térképére, a dzsámi pedig templommá alakult. A dzsámi amellett, hogy Pécs ikonikus jelképe, egyúttal a Kárpát-medence egyik legjelentősebb török kori emléke.
Építészeti nagyszerűsége ma is lenyűgöző: belső terét a szamárhátíves ablakokon átszűrődő sárgás-zöldes fények, a falakon pedig kalligrafikus Korán-idézetek és a Mekka felé néző imafülke, a mihráb teszik különlegessé.
A Pécsi Püspökség Dzsámin innen, harangon túl című programja keretében megismerhetjük a templom, valamint az épület tövében található Szent Bertalan-harangtorony történetét. A délben induló programot harangjáték indítja; a különleges, mozgó torony naponta háromszor „fakad dalra”, miközben a harangtorony nyolc méteres magasságba emelkedik.
