Szelíd turizmus, minőségi vendéglátás Köveskálon

„A korlátozások feloldása utáni első hétvégén nekünk már teltházunk volt” – meséli Döbröntei Ildikó, a Gasztrofalu alapítója, a Káli Art Inn háziasszonya. „Nem tudjuk, hogy ez a rengeteg ember mennyiben köszönhető annak, hogy az emberek nem mertek külföldre utazni, vagy inkább a kiváló marketingünk miatt választanak minket, de bízunk az utóbbiban" – fűzi hozzá nevetve. ­ Mint meséli, a teltház a szállodákban és vendéglőkben nyáron megszokott, de tartottak tőle, hogy a járvány ezt a trendet átalakítja. Ehhez képest 2020 nyara túlszárnyalta az átlagos nyári forgalmat. A két járványhullám közötti nyár nagyon tanulságos volt a gasztrofaluban: a mennyiségi turizmus megtalálta a települést. A fizetőképesség pedig nem mindig jár együtt az igényességgel. Hömpölygött a tömeg az utcákon, és az itt élők felháborodtak: a forgalom miatt nem tudtak átkelni az úttesten, a járdán a parkoló autók miatt nem lehetett sétálni, éjszaka nem lehetett pihenni, mert a kiadott házakban minden nap volt valamilyen hangos rendezvény. 

Az egyeztetések eredményeként a településen szabályozták a nyitvatartási rendet: ha valaki ma Köveskálon vállalkozást indít, akkor azt este 10-kor be kell zárnia. A harminc főnél nagyobb befogadóképességű vendéglátóhelyek csak éves nyitvatartással üzemelhetnek, így elkerülhető, hogy a két hónapos nyitvatartásra hajtó, a gyorsan nagy profitra vágyó szerencselovagok elkerüljék a települést. Tömegrendezvényt a faluban évente csak öt alkalommal tarthatnak a vendéglátóhelyek, és ezeket előre be kell jelenteni, össze kell hangolni. „Mi segítettük az önkormányzatot abban, hogy egy jogász segítségével ezeket a szabályokat beépíthesse a rendszerbe. Mostanra mindenkinek ki kellett alakítania a vendéglátóhelyhez tartozó parkolót, annyi parkolóhellyel, ahány vendéget tud fogadni az egység. Ez látványban is sokat számít, hiszen nem kell a vendégeknek a fő út mentén, egymás hegyén-hátán parkolni, és javítja a közérzetet is, hiszen nincs tülekedés, dudálás, ajtócsapkodás. Bár nem hangzik jól, de muszáj kimondani, hogy a minőségi vendéglátást az árakkal is kell szabályozni. Nem vagyunk olcsók. Szükségünk van arra, hogy megszűrjük a vendégeket. A Káli Art-, a Mi a Kő- és a Kővirág étterem is kivett asztalokat az éttermi térből, így jóval kevesebb vendéget tudunk fogadni. Ezt a változtatást egyrészt a járvány miatt vállaltuk be, hogy meglegyen a másfél méter távolság az asztalok között, de azért is, mert nem szeretnénk tömegeket átfolyatni sem a falun, sem a mi helyeinken.”

Az üzleti érdek (több asztal, több foglalás, több ember, több pénz) beáldozásával a gasztrofalu vendéglátói azt szeretnék elérni, hogy a minőségi turizmus a településen hosszú távon fenntartható legyen. Azt senki sem tudja megjósolni, hogy ez a magas szintű belföldi turizmus fennmarad-e majd, ha a járvány már végleg mögöttünk lesz, de a köveskáli vendéglátók érzik, hogy ezzel az úttal vendégeik is azonosulni tudnak.