Helyszín címkék:
Kisüzemi sörök útja Békésben
Káldi Emese
Békésszentandrást sokan az Alföld legszebb fekvésű falujának tartják. Itt található Magyarország ötödik legnagyobb állóvize, a Hármas-Körös Kákafogi-holtága, ahol nagyon sokan nyaralnak a környékről. Igazi, hangulatos üdülővidék, amelyhez még egy „leg” kapcsolódik: Békésszentandráson működik hazánk egyik legrégebbi kisüzemi sörfőzdéje, a Szent András.
Az 1990-es évek elején nagyon sokan vágtak bele a kisüzemi sörgyártásba, ám míg a következő években a legtöbben elvéreztek a konkurenciaharcban és a kisüzemeknek kedvezőtlen jövedéki környezetben, néhány aprócska cégnek sikerült túlélnie. Ezek egyike a békésszentandrási is, amelyet 1991-ben hoztak létre, és amelynek hatalmas szerepe volt a később kitört „sör-forradalomban”. Egyik nagy dobásuk a meggyes, majd később egyéb gyümölcsös nedűk fejlesztése volt – ezekhez elsőként használtak valódi gyümölcsöt. Aki egyszer kóstolta, valószínűleg azóta sem felejtette el… Ezeket, valamint az azóta sem szűnő kísérletezőkedv egyéb „gyümölcseit” – az ipákat, a belga búzákat, a különféle ale-eket és a többit – helyben, a főzde szomszédságában is megkóstolhatjuk. A Rózsa Sörkert rendesen nyitva tartó, a szó legjobb értelmében vett kocsma, ahol tíz csapból és üvegből is ihatjuk a minőségi italokat, időnként pedig – főként hétvégéken – koncerteket is hallgathatunk. (Mindig friss részletek a hely Facebook-oldalán.) Főzdelátogatásra is van lehetőség, ami hatalmas élmény, de mindenképpen előre be kell jelentkezni hozzá!
Gyula külterületén áll a 19. század első felében épült gyulavári Andrássy-Wenckheim-kastély. A műemlék épületben a kiállítás mellett meglepő attrakció, egy látványsörfőzde és söröző is várja a vendéget. A 2018 óta létező Első Magyar Bio Sörfőzde, illetve az Elixbeer márkanév alatt forgalmazott kisüzemi sörök központja ez. A konvencionálisabb tételek mellett itt különleges alapanyagokból – ősi pelyvás gabonákból, alakorból és tönkebúzából (ami nem tévesztendő össze a tönkölybúzával), speciális malátákból, komlókészítményekből – főznek sört. A folyamat izgalmas és látványos, az oda látogatóknak pedig lehetőségük nyílik beletekinteni. Szép időben igazán nagy élmény a sörkert: ritkán szürcsölhetünk kiváló söröket egy valódi kastély szomszédságában.
A következő itt bemutatott hely nagy túlélő. A Szarvasi sört 1995-ben kezdték főzni, ám a 2000-es évek elején nem bírták a versenyt a nagyüzemi vetélytársakkal, és egy időre felfüggesztették a termelést. 2010-ben viszont újrakezdték – a sörisszák nagy örömére. Talán a kedves olvasó is találkozott már a Favágó névre hallgató nedűikkel – ezeket is, a többi típust is meg lehet vásárolni náluk helyben. Ha pedig 0,33-as kiszerelést veszünk, azzal a Körös-Maros Nemzeti Park túzokvédelmét támogatjuk! Ezt az áldozatot – sörivással jót is tenni – igazán meghozhatja az ember, nem igaz?