Romtúra: vár- és templomromok a Balaton-felvidéken

Amennyiben Zalában járunk, akkor mindenképp megér egy kis kitérőt a Rezi vára. A Balaton északi partján található várrom története az Árpád-korig nyúlik vissza – bár katonailag sosem töltött be fontos funkciót, mégis számos történelmi fordulatnak lehetett tanúja. Több nemesi családhoz tartozott, Pethők, Lackfik, Festeticsek egyaránt birtokolták, mígnem a természet lett az úr. A vár Rezi községtől gyalogtávval mérve kissé távol helyezkedik el a Meleg-hegyen 425 méteres magasságban. Az alaprajzát tekintve kissé szabálytalan, belsőtornyos várat fénykorában kilenc magas védőfal kerítette. Ma már ugyan foghíjasan, de csak az egykori lakótorony és a vár falai állnak – részben emlék gyanánt, részben pedig „újragondolt” kilátóként funkcionálnak, hiszen a vár falairól lehengerlő panoráma nyílik a Szántói-medencére, a Béke Sztúpa kúpjára, valamint jó idő esetén akár a Sümegi Várra. Délnyugatra a várromtól található a hajdani elővár, amely ma már erdei pihenőhelyként szolgál: padokkal, asztalokkal és szalonnasütési lehetőséggel várja vendégül a fáradt kirándulókat.

Ma már híres turisztikai célpont, régen sokkal szerényebb szerepet tulajdonítottak neki: a csobánci vár nevét valószínűleg a hegyről kapta, melyet a füves tetőn legeltető pásztorok, azaz csobánok ihlettek. Az egykori vár a Tapolcai-medence egyik tanúhegyén, a Csobáncon helyezkedik el, mely mára már koronaként viseli az épület maradványát. A várrom kilátást nyújt a Balatonra a Keszthelyi-öböltől Tihanyig, ezen felül a sajátos hangulatú Káli-medencéig – így könnyen mondhatjuk, hogy az ország egyik legimpozánsabb látványát nyújtja. A várra való túra sem szégyenkezhet – a tanúhegy szőlőkkel borított szoknyáján kialakított, középszintű erősségű túraútvonala számos pincészetet érint. A csúcsra kialakított útvonal vezet Diszelről és Gyulakesziről egyaránt, ennek köszönhetően különösen népszerű célpont. Érdemes korán érkezni.

Az essegvári romokat Veszprémtől nagyjából negyedórás autóútra, Bánd határában találjuk. Megközelítése könnyű, a parkolótól mindössze húsz perces sétával érhető el. Története rendkívül fordulatos. Korábbi tulajdonosai közé tartozott a bakonyi ispán, valamint az Igmándiak és a Rozgonyiak családjai is. Időnként több család is birtokolta egyszerre, mígnem Kinizsi Pál közbenjárásával újra az Essegváriak kezére került. Az eddig felsoroltakkal ellentétben a romvár nem csak misztikus históriái miatt különleges, hanem mert nagy része a lábunk alatt rejtőzik. A várromot egy hat állomásból álló régészeti tanösvény mutatja meg, ahol megtudhatjuk, hogy hol lehetett az egykori várkonyha, és azt is, hogy a középkorban a várdombot egy széles árok osztotta ketté, egy északi és egy déli várrészre. Ha a felnézünk, pazar kilátás tárul elénk a Bakonyra és a közeli kálvária keresztekre.

Az Ecsérpusztai templomrom amennyire romantikus látványt nyújt, olyannyira tragikus sorsot hordoz magában. A templomot az 1200-as években építették Szent Kristóf tiszteletére. Az utazók védőszentjéről készült freskók nyomát akár még mi is megtekinthetjük. Zivataros múltja a török időkre datálható, de teljesen az enyészeté akkor vált, mikor a helyiek is elhordták a templom építőköveit. Vadregényes természeti közege miatt nagyon sokáig nem végezhettek itt ásatásokat, ám 1962-ben a régészek megállapították, hogy már az őskorban lakott terület volt. Mára egy támfal és néhány román stílusú boltív maradt belőle, melyet festőien fon körbe a természet – így, ha már újkori formájában nem élvezhette a pompáját, most békés kiránduló célpontként szuperál. Habár közigazgatásilag Kővágóőrshöz tartozik, ez senkit se vezessen félre, hiszen megközelíteni Révfülöptől Szigligetre haladva érdemes.

Ha utunk valóban Szigliget felé veszi az irányt, akkor érdemes felkeresni az Avasi templomromot is – ez akár egy tematikus túrának is beválhat. Az avasi rom, vagy ahogyan a legtöbben nevezik, a Csonkatorony feltehetőleg már a római korban itt állhatott, erről tanúskodnak a különleges, halszálkaszerűen rakott kövei is. Az ásatások szerint már ekkor létezhetett itt egy Réhely nevű település Szigliget helyén, de a tatárjárás idejére már elhagyott faluként hivatkoznak rá. Ez is tükrözi történelmi sokszínűségét, a templom nagyjából a török időkkel egyidejűleg kezdte „csonkulását”. Több legendás történetet hallani az avasi matuzsálemről: egyik érdekes históriájának főszereplője egy aranypénzzel teli kőkecske, de számos mítosz kering a rom közelében fellelt csontok miatt is. Ha hiszünk a baljós legendákban, ha nem, mindenképp megéri a saját bőrünkön megtapasztalni a templomrom egyedi hangulatát.