Unikornisok, pálmaházak és bükki kilátók: kertturisztikai időutazás Észak-Magyarország históriás kertjeiben

Facebook

Hajdú Gábor

De la Motte kastély Hotel Palota Lillafüred Mágocsy Kastély és Vendégház

Képzeljük el, hogy egyetlen kirándulás alatt egy copf stílusú kastély barokkos díszkertjét, egy neoreneszánsz palotaszálló teraszos függőkertjét, egy ritka feketenyírest rejtő reneszánsz várkastély parkját és egy évszázados, gótikus kastély körüli ligeterdőt járhatunk be – a Bükkön és az Északi-középhegységen keresztül! A noszvaji De la Motte-kastély parkja, a lillafüredi Palotaszálló függőkertje, valamint a pácini Mágóchy-várkastély tájképi parkja nemcsak a természet szerelmeseinek, hanem a történelem iránt kíváncsiskodóknak is különleges élményt kínál. A három helyszín együtt valódi észak-magyarországi kertturisztikai útvonallá áll össze: Noszvaj, Lillafüred és Pácin kellemes egy- vagy kétnapos programként bejárható.

Miről lesz szó pontosan?

Egy copf kastélypark sala terrenával és műbarlangokkal – Noszvaj
Teraszos függőkert vízesésekkel a Bükk szívében – Lillafüred
Magyarország legnagyobb reneszánsz kastélyának tájképi parkja – Pácin

Noszvaj: ahol kovácsoltvas unikornisok őrzik a copf kastélyt

A noszvaji De la Motte-kastély parkja Heves megye egyik legjelentősebb történeti kertje, amelynek különlegessége abban rejlik, hogy egyszerre jellemzi a kora tájképi stílus szabadabb szelleme és a franciás, barokkos díszkert szigorúbb rendje. A kastély 1770–1780 között épült copf stílusban, Povolny János egri építőmester kivitelezésében, ám az építkezés anyagilag meghaladta az eredeti tulajdonos, Szepessy Sámuel lehetőségeit. 1782-ben ezért eladni kényszerült Vécsey Annának, Antoine de la Motte császári ezredes későbbi feleségének, aki XVI. Lajos stílusában fejeztette be az épületet – és ezzel egy különleges kert is megszületett.

A díszes kovácsoltvas főkapu két oszlopán címert tartó unikornisok fogadják a látogatót – ez az egyedi gesztus máris jelzi, hogy nem hétköznapi helyre érkeztünk. Az íves kocsifelhajtót nyírott bukszusok, a széles főlépcsőt tiszafák szegélyezik, a melléképületekkel közrezárt díszudvar, az ún. cour d'honneur pedig barokkos eleganciát áraszt. Az épület és a kert kapcsolatát egy díszes sala terrena, azaz reprezentatív díszterem teszi teljessé, amelyet még Szepessy Sámuel építtetett: falain kis kerti filagória rácsai láthatók dús növényzettel, a távolban lombok között megbúvó kastélyépületekkel.

A park építményei közül különleges látványosság a tufába vágott műbarlang, a déli részen pedig meglepetésszerűen bukkan elénk az egykori pálmaház, amely ma már nem egzotikus növények gyűjtőhelye, hanem presszóként üzemel. A közelében lévő két barlang egykor gazdasági célokat szolgált, ahogy a „francia gárdisták" elnevezésű kerti házikó is, amely valószínűleg madárházként funkcionált. A park fái között a honos fajok – hárs, tölgy, juhar – dominálnak, ám megtalálhatók a csüngő ágú kőris, a piros virágú vadgesztenye és a lepényfa szép példányai is. A kanyargós ösvényekről és a park végét lezáró teraszról gyönyörű kilátás nyílik a környező bükki tájra – ez önmagában is megér egy kitérőt.

A terasz szélén megállva, a bükki dombok panorámájával a háttérben, könnyen elfelejtkezünk arról, hogy egy kastélykertben sétálunk – a táj és a kert határai szinte észrevétlenül olvadnak össze.

Lillafüred: ahol a palotaszálló a sziklafalból nő ki, a kert pedig a levegőben lebeg

Az ország egyik legszebb természeti adottságú üdülőhelye a Bükk hegységben, a Garadna-völgyben búvik meg – és aki már járt Lillafüreden, tudja, hogy a hely varázsa nemcsak a tóban és az erdőkben rejlik, hanem abban a rendkívüli kertben is, amely a sziklafalhoz tapadva teraszról teraszra ereszkedik alá. A Hámori-tavat már 1319-es oklevelek is említik, az eredeti kisebb tavat pedig 1813-ban völgyzáró gát duzzasztotta fel, hogy vizet biztosítson a vashámor működéséhez.

A terület nevét a szájhagyomány szerint gróf Bethlen András adta az 1890-es években, unokahúga, Vay Lilla tiszteletére. A palotaszálló építésének ötlete 1920-ban merült fel gróf Bethlen István részéről, aki kormányüdülőnek szánta, és 1927–1930 között Lux Kálmán tervei alapján neoreneszánsz stílusban el is készült az együttes.

A szálló meredek emelkedő tetején áll, körülötte támfalakkal tagolt teraszos kert és növényritkaságokban gazdag park húzódik – ez az úgynevezett függőkert, amely az épület és a sziklavilág közötti kapcsolat legszebb megnyilvánulása.

A szálló mellett van a Lillafüred-vízesés, amelyet a palota építésekor alakítottak ki, és ma is az egyik legnépszerűbb látványossága a völgynek. A sziklafalból fakadó víz, a neoreneszánsz homlokzat és a teraszos kert hármasát kevés hely tudja felülmúlni Magyarországon. A II. világháború után évtizedekig szakszervezeti üdülőként működött az épületegyüttes, ma pedig európai színvonalú szállodaként fogad vendégeket – de a park és a vízesés látogatók számára is nyitott.

Pácin: Magyarország egyetlen hiteles reneszánsz kastélya és a feketenyír titka

Az ország észak-keleti sarkában, a Bodrogköz szívében rejtőzik egy különleges kastélypark, amelyről a legtöbb utazó mit sem tud. A pácini Mágóchy-kastély Magyarország legnagyobb reneszánsz kastélya – és az egyetlen az országban, amely hiteles képet nyújt a késő reneszánsz kastélyépítészet szellemi örökségéről. Az eredetileg megerősített vár a XVI. század végén épült, két sarokbástyával, hangulatos belső udvarral, amelynek fő ékessége a helyreállított kútház.

A csaknem 20 hektáros tájképi park az egykori ártéri ligeterdőből nőtt ki, és bár az évtizedek során területeket veszített útépítések és sportpályák kialakítása miatt, értékes, idős faállományát máig megőrizte. Méretes hársfák, kőrisek, szürke- és feketenyárak, mezei juharok, több száz éves tölgyek és fenyőcsoportok hívják fel magukra a figyelmet. A botanikai különlegesség azonban egy jóval ritkább faj: a Magyarországon alig előforduló feketenyír jól fejlett példánya is megtalálható a területen – ez önmagában zarándokhellyé teszi a természetjárók és botanikusok számára.

A kastély nyugati oldalánál egykor patkó alakú tó terült el, amelyet a Karcsa-patak felduzzasztásával töltöttek fel. A déli fal mára eltűnt, valószínűleg a park alakításakor bontották el, hogy természetes átmenetet biztosítsanak a kert többi részéhez. A tájképi kert természetvédelmi terület, a látogatás tehát nemcsak élmény, hanem egy különleges ökológiai örökség megismerése is egyben.