Kastélykertek nyomában Baranyában – arborétumok, romantikus tavak és különleges fafajok

Miről lesz szó?

• Filmes karriert befutott páfrányfenyő Sellyén
• A Benyovszkyak öröksége Görcsönyben
• Évszázados faóriások Bólyon

Sellye kastélyparkja nem véletlenül számít hazánk egyik legjelentősebb arborétumának. A barokk Draskovich-kastély körül kialakított, 7,6 hektáros tájképi park nemcsak történeti értékei, hanem gazdag dendrológiai gyűjteménye miatt is különleges.

A kastélyt Batthyány Lajos gróf építtette a 18. század közepén, a birtok pedig később a Draskovich családhoz került. A park legrégebbi, szabályos díszkerti része még az építkezéssel egy időben született meg, a 19. század közepén azonban – a tájképi kertek divatjának megfelelően – jelentősen kibővítették. Az utak áthelyezésével nagyobb teret kapott a természetes hatású kertkompozíció, amelynek legidősebb fái ma is ebből az időszakból származnak. 1965 óta a park botanikai értékei miatt természetvédelmi terület, így egyszerre kínál történeti kertélményt és arborétumi sétát.

Az arborétumban a világ számos tájáról származó növényritkaságok élnek. Mamutfenyők, jegenyefenyők, vérbükkök, tiszafák, különleges japánakácok és számos egzotikus fafaj teszi változatossá a parkot. Különösen híresek a több példányban is megtalálható ginkgo bilobák, vagyis páfrányfenyők. Nem véletlen, hogy a park a filmeseket is megihlette. Enyedi Ildikó Csendes barát című filmjének több jelenetét is itt forgatták, és a történet egyik fontos „szereplője” éppen a kastélypark egyik idős páfrányfenyője. A különleges fa nemcsak botanikai ritkaság, hanem a film emlékezetes képi világának is meghatározó eleme lett.

Görcsöny Benyovszky-kastélyának parkja több mint három évszázados múltra tekint vissza. A történet még 1702-ben kezdődött, amikor a jezsuita rend rendházat emelt a településen, amelyet a környező természetes növényzet felhasználásával mintegy 30 holdas kert vett körül. A rend feloszlatása után Orehovicai Mihalovits József alakíttatta át a rendházat kastéllyá, majd 1860-ban a birtok a Benyovszky család tulajdonába került.

A kastély a fénykorát Benyovszkyné Ocskay Erzsébet idején élte, aki a bécsi Burg mintájára rendezte be az épületet. A kastély rangját jól mutatja, hogy 1901-ben Ferenc József és Ferenc Ferdinánd is megszállt falai között. Benyovszky Lajos halála után azonban a birtok hanyatlásnak indult, a két világháború tovább súlyosbította állapotát, így az egykori park jelentős része elpusztult.

Az 1964-ben megkezdett helyreállítás során a történeti kertet már nem lehetett eredeti formájában visszaállítani, de a park új arculatot kapott. A területet átszelő vízfolyás felduzzasztásával hangulatos mesterséges tavat alakítottak ki, ez jelenleg is a kert egyik legszebb eleme.

A park növényállománya ma is figyelemre méltó: 92 fa- és cserjefaj található itt. A japánakácok, lucfenyők, különféle borókák és vörösfenyők mellett igazi dendrológiai különlegesség a ritka „balatonfüredi hárs”, amely az országban is kevés helyen látható. A kastély jelenleg szociális otthonként működik, a park pedig előzetes bejelentkezéssel látogatható, így a csendes séták kedvelői ma is felfedezhetik Baranya egyik kevésbé ismert történeti kertjét.

Bóly kastélyparkja a magyar angolkertek egyik szép példája. A Batthyány-család barokk kastélya a 19. század elején klasszicista formát kapott, 1809-ben alakították ki a hozzá kapcsolódó 27 hektáros angolparkot is. Bár a második világháborút követően a park területe jelentősen csökkent, a ma közparkként működő, természetvédelmi oltalom alatt álló kert még mindig őrzi egykori eleganciáját. A monumentális fák között sétálva könnyű elképzelni, milyen lehetett a park fénykorában. A legnagyobb látványosságot az évszázados faóriások jelentik. Hatalmas ezüsthársak, kocsányos tölgyek, fehér nyárak, szelídgesztenyék és terebélyes platánok alkotják a park gerincét. Árnyékuk alatt kellemes sétautak vezetnek, amelyek minden évszakban a kert más és más arcát mutatják.

A kastély ma szociális intézményként működik, nem látogatható, maga a park azonban szabadon élvezhető, közparkként továbbra is fontos zöldfelülete a településnek, ahol a történeti kert öröksége és a természetközeli kikapcsolódás harmonikusan találkozik. Ha a kastélyt belülről nem is nézhetjük meg, helyette választhatjuk a Bólyból Mohács felé vezető országút jobb oldalán épült Batthyány-Montenuovo mauzóleumot, amely előzetes bejelentkezéssel látogatható.

Ez a három kastélypark jól szemlélteti, hogyan formálták át a 18–19. század arisztokrata családjai Baranya tájait: a barokk díszkertektől a romantikus, tájképi stílusú angolparkokig. Aki egy nap alatt szeretné bejárni mindhármat, érdemes Sellyétől indulni, majd Görcsönyön és Bólyon át folytatni az utat – a táv rövid, de a növényritkaságok és a régi épített elemek megtekintésére érdemes bőven időt szánni mindegyik helyszínen.