A magyar Gaudí munkái – Magyar Ede és a szegedi szecesszió

Miről olvashatsz a cikkben?

• A szecesszió Szegeden és Magyar Ede szerepe
• A Reök-palota – a szegedi szecesszió ikonikus épülete
• Az Ungár–Mayer-palota és más Magyar Ede-alkotások
• A Kálvin téri Református palota és az életmű zárása
• Magyar Ede tragikus sorsa és szegedi gasztronómiai ajánló

Magyar Ede legszebb munkáit egy rövid sétán is megnézhetjük, az élmény azonban sokáig velünk marad majd.

A szecesszió nevét hallva a legtöbbeknek Lechner Ödön budapesti munkái (köztük az Iparművészeti Múzeum), vagy épp különböző budapesti épületek jutnak először eszébe, pedig a századfordulón Magyarországra is begyűrűző stílus az ország sok nagyvárosának látképét formálta.

Ezek közül is kiemelkedik az 1879-es nagy árvízben súlyos károkat elszenvedő Szeged, amit a méltatlanul kevésszer emlegetett Magyar Ede (1877-1912) töltött meg csodaszép lakóházakkal.

Ezek közül a legfontosabb a Munkácsy Mihály unokatestvére, Reök Iván vízépítő mérnök és családja részére megálmodott Reök-palota (1907), a ma már az építészről elnevezett tér fókuszpontja.

A Szegeden akkor népszerű liliomok, illetve a vízi világra utaló növénydíszek egész sorával az utcát néző, főlépcsőházában Fekete Pál (1873-1908) kovácsmester látványos vasindáit és vasliliomjait rejtő házon eredetileg vízitündérek képe látszott, az erkölcsös családtagok nyomása miatt azonban csakhamar a ma látható sávokra cserélték őket. A házban ma a REÖK - Regionális Összművészeti Központ működik, kiállításoknak és kulturális események egész sorának otthont adva. A földszinten a Magyarország Tortája, illetve Magyarország Cukormentes Tortája-versenyeken több érmet is begyűjtő Reök Kézműves Cukrászda és Kávéházban a századfordulós Szegeden is kedvelt édességekkel is megismerkedhetünk, akár klasszikus formában, akár modern köntösbe öltöztetve.

Magyar a közelben álló másik munkája, az Ungár-Mayer-palota (1908-1911) miatt is megérdemli a figyelmet: a két vállalkozó számára született ház egymás mellett álló, félmeztelen párizsi táncosnőket idéző sarokkupolájával már messziről vonzza a tekinteteket, a csoda azonban az alsóbb szinteket nézve sem marad el.

A Szeged első vasbetonvázas épületeként, illetve első luxusbérházaként is ismert palotának egykor a központi üzlethelyisége is díszes volt: az egykor a Corso Kávéház által használt tér egy szép részletét a mai cipőbolt mennyezetén csodálhatjuk meg, míg a virágfüzérekért és bogarakért az egyik szomszédos üzlethelyiségbe kell belépni.

A fiatalon Párizsban is megforduló Magyar nem itt inspirálódott először francia táncosnőkből: a díszeit az 1959-es emeletráépítés miatt elveszítő Goldschmidt-ház (Tábor utca 5., 1905) kapualjában gipszből formált társai állnak. Erre a meglepetésre az utca felől semmi sem utal, leszámítva persze a szépen faragott kaput, így csak remélhetjük, hogy rövidesen részleges helyreállításra kerülhet majd sor.

A városban sétálva még legalább egy Magyar-munkát érdemes meglátogatni: ez a Kálvin téri Református palota (1909-1912), a rövid életmű utolsó nagy fejezete. Az ötszög alakú telekre épült, háromemeletes épület nem csak nevében, de méretében és arcában is palotaszerű, díszei, így a szántás-vetést és aratást bemutató színpompás mozaikdíszei pedig a szegedi belváros rejtett csodái.

Magyar Ede életének közvetve ugyan, de egy ház vetett véget: sikereit látva felkereste ugyanis egy férfi, aki családi házat akart terveztetni vele. A megbízást az építész elfogadta, lassan pedig formálódni kezdett a Jósika utca 14. alatti bérház terve. Kezét egy idő után már a szerelem vezette, rövidesen ugyanis beleszeretett a megrendelő, Herczeg János nejébe.

Az érzés nem volt viszonzatlan, így mindketten elhagyni tervezték a saját családjukat, hogy együtt folytathassák az életüket. A nő el is vált, Magyar azonban nem tudta ezt megtenni, így az időközben egyre súlyosabb anyagi nehézségekkel küzdő férfi 1912. május 5-én, a ház félemeletén egy revolverrel szívenlőtte magát. Harmincöt éves volt. A ház ma is áll, szinte épp úgy, ahogyan azt egykor Magyar is láthatta.

Egyetlen fontos különbséget azonban mégiscsak találunk: a kaput őrző puttók között egy, az átadás után másfél évtizeddel született csempekép kapott helyet, rajta egy olyan tájjal, ahová a pár már sosem juthatott el együtt.

A séta után jó ötlet meglátogatni Szeged egy-egy kitűnő éttermét is, hogy felfrissíthessük magunkat, vagy épp belekóstolhassunk a Tisza-parti város gasztronómiai pezsgésébe: erre kitűnő hely a Rudi & Fickó (Oroszlán utca 4.), ahol nápolyi pizzák, kovászos kenyerek, illetve pékáruk is várják a betérőt. A nagyobb étvággyal rendelkezők akár a város legvirágosabb éttermeként emlegetett Gőry Pincét (Liszt utca 9.) is meglátogathatják, ahol mindenki megtalálhatja a kedvencét, a nagy adagokhoz pedig a város egyik leggazdagabb borkínálatából választhatjuk ki az italunkat.

Szereted a hasonlóan izgalmas történeteket, időutazó felfedezéseket és titkos helyeket? Akkor érdemes szervezett városi sétákon felfedezned az országot! Például az Imagine programjain – ők több mint 15 éve szerveznek országszerte városi sétákat, exkluzív épületbejárásokat, gasztrotúrákat és csapatépítőket.