Kinizsi Pál (1431?–1494) a magyar történelem egyik legismertebb hadvezére volt. Születési helye és ideje nem ismert pontosan. A legenda úgy szól, hogy molnárlegény volt – a leghíresebb történet szerint a hihetetlenül erős Kinizsi egy malomkövön szolgálta fel a frissítőt Mátyás királynak, aki ez által méltónak találta arra, hogy szolgáljon a seregében. A történészek véleménye szerint azonban nemesi származású lehetett, Mátyás királlyal pedig valóban kapcsolatban állt: Kinizsi nevét 1476-ban említi először Mátyás király egyik rendeletének lábjegyzete.
Folyamatos sikerei végett a király neki ajándékozta Nagyvázsonyt a hozzá tartozó birtokokkal együtt. Kinizsi az uradalma fejlesztésében is elöl járt: megerősítette a várat, 1478-ban pedig pálosokat telepített Vázsonyba, illetve kolostort és templomot építtetett számukra. Számos csatában és hadjáratban vett részt, ezek közül a leghíresebb az 1479. október 13-i kenyérmezei csata, ahol Báthory István erdélyi vajdával együtt hatalmas győzelmet aratott a török sereg felett. Számos rangot is viselt, többek közt volt temesi ispán és Máramaros vármegyei ispán, illetve országbíró. Szendrő ostrománál hunyt el 1494-ben, Nagyvázsonyban temették el.
A túra
A Kinizsi Pál emléktúra Nagyvázsonyból indul. A Kinizsi-vár kápolnájában látható a hadvezért ábrázoló faragott szarkofág, a holttestét eredetileg ebben helyezték el az általa alapított pálos kolostorban. Kinizsi sírhelyét 1708-ban kifosztották, a Kinizsi-ereklyék azonban jó helyre kerültek; a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe. A vár előtti téren áll bronzból készült lovasszobra, mely Szabó Iván alkotása, a Kinizsi utca és a Vár utca sarkán pedig tábla őrzi emlékét. A vár mellett elsétálva, a falu határában találjuk a Szent Mihály kolostorrom, ahol eltemették a hadvezért. A kolostor rövid életű volt: néhány évtized után a török hadak érkezése miatt 1543-ban elhagyták, majd 1552-ben a várőrség felrobbantotta, nehogy török kézre kerüljön.
A túrát folytatva a Szent Ilona, illetve a Tálodi templomok romjait találjuk. Tálod a tizenhatodik század közepén néptelenedett el, a török időkben – az erdő mélyén lévő épületet csak 1970-ben fedezték fel. A Csicsói erdészházat érintve lehet eljutni a vadregényes környezetben lévő, növényekkel benőtt árokfői templomromhoz. Az épületet valószínűleg a tizenharmadik században építették, de nem maradt fenn róla írásos emlék.
A következő állomás Szentantalfa községe, amely a törökök miatt egy ideig szintén lakatlan volt, ma azonban több mint ötszázan élnek a településen; itt találjuk a Szent Balázs templomromot. Az eredetileg román stílusú épületnek a templomtornya szinte teljes egészében megmaradt, a falak pedig jól mutatják az egykori alaprajzot is. Innen remek panoráma nyílik a környékre, amelyet a tanúhegyek vonulatai uralnak.
Három templom
Dörgicse a Balaton-felvidék egyik kedves kis települése, amely régi házakkal, levendulással és templomokkal varázsolja el az ide érkezőt. Az alsódörgicsei, vagyis Boldogasszony templomot valószínűleg a XIII. század közepén építették, román kori ikerablak is található rajta. Később többször átalakították, majd a XX. században megerősítették és feltárták a környező területet.
A körülötte lévő tisztáson piknikezni lehet, és a Balatonra is szép kilátás nyílik. A felsődörgicsei, azaz Szent Péter templomrom első írásos említése 1082-ből való, építéséhez egy már meglévő, római kori szent hely köveit használták fel. A XII. században épült kisdörgicsei templomrom egy rét közepén áll, és eredetileg Szent Miklós, a hajósok védőszentje tiszteletére szentelték. A romtól nem messze található egy boltíves, XVIII. századi barokk kőhíd is.
Ha az eddigi balatoni látképek nem lettek volna elég lenyűgözőek, akkor a Dörgicse és Mencshely között félúton található Kossuth-kilátóról még hosszú ideig gyönyörködhetünk a tájban. Az eredetileg 1962-ben épült szerkezetet 2015-ben teljesen újjáépítették. A Halom-hegyre épült 399 méter magas kilátó a környék legmagasabb pontja, a nevet pedig azért, hogy az 1848-as szabadságharc bukása után Mencshelyen rejtőzött Kossuth Lajos a családjával. Mencshelyt háromtornyú falunak is nevezik, mivel három felekezetnek is van temploma a településen. Innen pedig a vöröstói elágazáson keresztül visz az út vissza Nagyvázsonyba, amely egyúttal a túra befejező állomása is.
