Ugrás a tartalomhoz

Helyszín címkék:

Erősebb félévet zártak a vidéki szálláshelyek, mint tavaly

Forrás: sajtóközlemény

    A turizmus 2023-ban vett lendülete továbbra is érezteti hatását. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai szerint január és június között 7,5 millió vendég 17,8 millió vendégéjszakát töltött a hazai szálláshelyeken, ami 7,6%-kal szárnyalta túl a tavalyi rekordév első félévi értékét. Az eredményekhez nagyban hozzátett a vidéki desztinációk forgalmának erősödése is, ahol a vendégéjszakák közel kétharmada keletkezett. A fővároson túli szálláshelyek 10,7 milliós szálláshelyi forgalma az első félévben közel 4%-kal múlta felül a 2023. évit, a Balatoné pedig még ezt is meghaladta, 6,3%-kal bővült. A vidéki vendégforgalom erősödéséhez a külföldi vendégéjszakák 7,2%-os emelkedése is hozzájárult.
    A turizmus 2023-ban vett lendülete továbbra is érezteti hatását. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai szerint január és június között 7,5 millió vendég 17,8 millió vendégéjszakát töltött a hazai szálláshelyeken, ami 7,6%-kal szárnyalta túl a tavalyi rekordév első félévi értékét. Az eredményekhez nagyban hozzátett a vidéki desztinációk forgalmának erősödése is, ahol a vendégéjszakák közel kétharmada keletkezett. A fővároson túli szálláshelyek 10,7 milliós szálláshelyi forgalma az első félévben közel 4%-kal múlta felül a 2023. évit, a Balatoné pedig még ezt is meghaladta, 6,3%-kal bővült. A vidéki vendégforgalom erősödéséhez a külföldi vendégéjszakák 7,2%-os emelkedése is hozzájárult.

    Az első félévben az összes vendégéjszaka 60%-át Budapesten kívüli szálláshelyeken töltötték. Míg a belföldi vendégéjszakák 87%-a, a külföldi szállásforgalomnak pedig a 35%-a kötődött a fővároson kívüli szálláshelyekhez. A vidék fő külföldi küldőpiacai Németország, Csehország, Ausztria, Románia, Lengyelország voltak. Ezek mindegyikéből markánsan nőtt a vendégéjszakák száma, Lengyelországból például 42%-kal. Az országhatáron túlról érkezők többsége a magyar tengerhez látogatott el. A Balatonnál ebben a félévben 10,7%-kal több külföldi vendégéjszakának örülhettek a szálláshelyek. A nemzetközi vendégek második és harmadik leggyakoribb választása Debrecen és térsége, továbbá Bükk-Sárvár volt, ahol 34,7%-kal, illetve 13,8%-kal több külföldi vendégéjszakát regisztráltak idén az első hat hónapban.

     

    A vidék belföldi forgalmában ugyancsak meghatározó a Balaton, amely a hazai vendégéjszakák több mint negyedét tudhatta magáénak. A térség iránti érdeklődést jól mutatja az is, hogy az év első hat hónapjában ide érkező turisták száma tavalyhoz képest több mint tizedével nőtt. Első számú vidéki térségünket követően a legtöbb vidéki belföldi vendégéjszakát a Mátra-Bükkben, illetve Budapest környéke térségben töltötték.

     

    A szálláshelyi forgalom szerint legnépszerűbb öt vidéki település mindegyike fürdőhely vagy vízparti város, közülük három is balatoni volt. Hévíz került a rangsor élére, a második Hajdúszoboszló és a bronzérmes Bük után pedig a negyedik és ötödik helyet Siófok és Zalakaros foglalta el. A nemzetközi vendégek dobogós kedvencei is ugyanezek, viszont a negyedik és ötödik legkedveltebb település számukra Sárvár és Debrecen volt. A belföldi vendégéjszakák ötös toplistáját Siófok vezette, majd Hévíz, Hajdúszoboszló, Zalakaros és Balatonfüred volt a sorrend.

     

    Nemcsak a vidéki szálláshelyek forgalma, az egynapos látogatásoké is emelkedett. A hazai látogatók száma 14%-kal, a külföldieké viszont 64%-kal haladta meg a tavalyi első félévit. A legnépszerűbb egynapos desztinációk éllovasa a magyarok körében Budapest környéke volt, amit a Balaton és Debrecen és térsége követett, míg a nemzetközi egynapos látogatók Budapest környéke után Győr-Pannonhalmát, ezt követően pedig a Balatont keresték fel legnagyobb számban. A félév leglátogatottabb vidéki látványossága a nyíregyházi Sóstófürdőt követően, a tatai Öreg-tó és Győr belvárosa lett.