A Kék zónák titkai, avagy hogyan lehetünk egészségesebbek?

Egészségesnek lenni jó, és nem csak az egészség világnapján. E jeles alkalom apropóján kikacsintunk a Kék zónák világába, hiszen hol máshol ismernék igazán az egészség esszenciáját, mint azokban a régiókban, ahol egy 70 éves még bakfisnak számít, és ahol az emberek nem ritkán 100 évig élnek boldogan. Mutatjuk, mit érdemes ellesni a Kék zónák lakóinak életmódjából. 

Sokan azt hiszik, hogy a Kék zónák onnan kapták a nevüket, hogy közel vannak a tengerhez vagy az óceánhoz. Nos, nem így van. Az elnevezést Dan Buettnernek köszönhetjük, aki elsőként figyelt fel azokra a helyekre, ahol jóval magasabb az átlagéletkor: amikor rábukkant egy ilyen régióra, egyszerűen egy kék pöttyel jelölte a térképen, így születtek meg a Kék zónák.

Jelenleg 5 ilyen zónát ismerünk: a Japánhoz tartozó Okinavát, az olaszországi Szardíniát, a görög Ikariát, Nicoyát Costa Ricában, illetve a Kalifornia állambeli Lomo Lindát. Közös bennük, hogy az itt élők számára különösen fontos a megfelelő étrend, a rendszeres testmozgás, van szívből jövő életcéljuk és nagy hangsúlyt fektetnek a társas kapcsolatokra. Lássuk, hogyan lehet ezt a 4 pillért Magyarországon is beilleszteni a mindennapokba!

A Kék zónákban az emberek elsősorban friss, szezonális élelmiszereket fogyasztanak, amelyek között gyakran helyi „szuperélelmiszereket” is találunk. Bár Magyarországon nincs például lila édesburgonya vagy goya (okinavai zöldség, ami rettenetesen keserű, ugyanakkor tele van értékes tápanyagokkal), ha elkezdünk odafigyelni arra, mi kerül a tányérra, fontos lépést tehetünk az egészségünkért. Érdekesség, hogy a Kék zónákban élők viszonylag kevés húst esznek, inkább a halakat és a tenger gyümölcseit részesítik előnyben, ám ezeket is csak mértékkel fogyasztják: cserébe viszont nem sajnálják maguktól a jó minőségű szénhidrátokat. 

Persze előfordulhat, hogy épp nincs kedvünk ezerféle zöldségből főzőcskézni, és jobban esik étterembe menni vagy rendelni valami finomat. Interaktív térképünkön sokféle vendéglátóhely közül válogathatunk, de az egészséges vonalon érdemes egyszer kipróbálni például a miskolci Süt a nap vegán bisztrót, ahol termelői alapanyagokból készülnek a finomságok.

Nem szükséges rögtön futócipőt húzni, felkapni a legnehezebb súlyt vagy éppen jógivá változni: a Kék zónákban a mozgás terén is a természetességre törekszenek. Kerti munka, séta, kirándulás: csupa olyan tevékenység, ami az egész testet átmozgatja, és nulla vagy minimális költséggel jár. Magyarországon számos gyönyörű kirándulóhely van, amit egyedül vagy barátokkal is érdemes felfedezni. Pécézzünk ki néhány kilátót – a térképünkön többet is ajánlunk –, és irány a csúcs!

Együtt lenni azokkal, akiket szeretünk. A legjobb akkumulátor a léleknek. Ezért érdemes minél több közös programot szervezni: a kirándulás ideális ahhoz, hogy a jó levegőn kapcsolódjunk egymáshoz, beszélgessünk és töltődjünk.  Az országban számos kulturális és gasztronómiai programot szerveznek, így a túrázások mellett ezek is nagyszerű időtöltések lehetnek. Minden hónapban gondosan összegyűjtjük ezek közül a legizgalmasabbakat, melyek egy része teljesen ingyenes!

Ezúttal nem tárgyi dolgokra kell gondolni, hanem arra a tevékenységre, amit a japánok ikigainak hívnak. Arra a tevékenységre, amitől a szív fénybe öltözik. Ami megnyugtat, flow élménnyel ajándékoz meg, kisimítja a napközben esetleg megtépázott idegrendszert. Sőt, ami adott esetben még a társadalom hasznára is válhat. Többségünk azt gondolja, neki nincs ikigai-a, ám ha egy kicsit elcsendesedünk, szinte bizonyosan felszínre tör valami. Valami, amiért gyerekkorunk óta rajongunk, de talán azt mondták, „ezt ne csináld, erre ne pazarold az idődet, ennek semmi értelme.” Érdemes eltöprengeni, mire vágyódtunk kiskorunkban, mik szerettünk volna lenni, ha nagyok leszünk? Mert az ikigai válasza valahol itt rejtőzik, és az egészségünk érdekében mindenképp fontos lenne rátalálni.