Ugrás a tartalomhoz

Helyszín címkék:

Tudtad?

Verőce: vidám megálló Hollywood és Gulág között

  • DunakanyarGO
    A kövér ember, aki megmutatta a dunakanyariaknak, hogyan kell mulatni: az egykori vidám összejövetelekre már csak egy gyönyörű villa emlékeztet Verőce fölött a hegygerincen – ugyan Huszár „Pufi” Károly legnagyobb színészi sikereit külföldön aratta, de olyan sokat tett a hazai kultúráért, hogy szobrot érdemelne a faluban. Vidámat és gömbölyűt, mint ő maga volt.
    A kövér ember, aki megmutatta a dunakanyariaknak, hogyan kell mulatni: az egykori vidám összejövetelekre már csak egy gyönyörű villa emlékeztet Verőce fölött a hegygerincen – ugyan Huszár „Pufi” Károly legnagyobb színészi sikereit külföldön aratta, de olyan sokat tett a hazai kultúráért, hogy szobrot érdemelne a faluban. Vidámat és gömbölyűt, mint ő maga volt.

    Budapest, Berlin, Hollywood, Verőce majd a Gulág. Ha csak ezeket felolvassuk egymás után, érezzük, nem mindennapi élettörténet az 1884-ben Budapesten született Hochstein Károlyé. A zsidó orvos fia, aki imádott élni – nem véletlen fordult az apai példa helyett a bohémség, a színpad, a társaság felé. Egyszer megkérdezték tőle, nem szeretne-e inkább sovány lenni. Ő azonban élvezte a kövérségét, és úgy gondolta, az emberek is így szeretik őt. Ebben volt valami: a mosolygós arc, a gesztusok, a belőle sugárzó életigenlő karakter kedvelt kabaré- majd filmszínésszé tette. 1914-ben ő lett az első magyar némafilm főszereplője, amiben partnere a legendás Kabos Gyula volt. Az 1908-tól a színpadon is használt Pufi becenév addigra már ráragadt, így a mozgókép címében – Pufi cipőt vesz – is így szerepel. A szórakoztatás a vérében volt: az első világháború alatt még a frontot is megjárta, igaz, nem katonaként. Az ő fegyvere a humor volt, amivel a katonákat mulattatta, akikkel a harcok szörnyűségeit, a lövészárkokat próbálta meg feledtetni. Az egyik első magyar színész volt, aki szerencsét próbált Amerikában: tombolt a burleszk-láz, s Huszár Pufi érezte, ott az ő helye is. 1917-ben már a tengerentúlon forgatott, de kipróbálta magát Németországban is, ahol Karl Huszar néven került be a filmművészet pionírjai közé. Hollywood azonban visszavárta a magyar színészt, s másodjára már öt évre kiköltözött.

    Negyven film fűződik nevéhez Amerikában. A munka mellett a társasági élet egyik motorja volt, az ajtaja mindig nyitva állt. Mivel az amerikai ételeket nem kedvelte, ezért felesége magyar fogásokkal kedveskedett neki és számtalan vendégének, akikkel megosztotta nem csak a pörköltet meg a galuskát, de a házát is. Amikor elfáradt a kinti életmódtól, úgy döntött, visszatér Európába. Ugyan felbukkant Budapesten is, de leginkább a kontinentális filmipar fellegvárában, Berlinben dolgozott. A kabaré, a színpad adta tapasztalat lehetőséget adott arra, hogy ne csak némafilmben bizonyíthasson. A technikai lehetőségek fejlődésével Hollywood után ide is megérkezett a hangos mozi – az első európai alkotás A kék angyal volt, amiben természetesen Huszár Pufi is szerepet kapott. Szerette őt a német közönség és ő is jól érezte ott magát, de zsidó származása miatt egyre rosszabbul élte meg a hitleri hatalom térnyerését. Úgy döntött, ideje hazatérni, otthont keresni: 1931-ben megvette a Verőce felett magasodó gyönyörű Swadló-villát, majd egy évvel később végleg Magyarországot választotta lakhelyéül, s ezzel megtöltötte élettel a svábok, szlovákok és magyarok lakta Duna parti falut. 

    Ha a településen járva felnézünk a gerincre, az impozáns épületet látva könnyű elképzelni, micsoda remek társaság jöhetett ott egykor össze. A falusiak által viccesen Huszár-laktanyának becézett házba bejáratos volt nem csak a hazai kulturális élet színe-java, de sok külföldi, a filmiparban megismert barát is megpihenhetett a falak között és az óriási kertben. Szakmai karrierje csúcsán tért haza, s ölelte széles keblére a magyar művészvilágot. Néha még színpadra állt, szerepet vállalt néhány pár filmben is. Örök mosolya akkor kezdett megkopni, amikor idehaza is elkezdődött a zsidóüldözés. Mivel az időközben kitört második világháború miatt az Atlanti-óceánon már nem volt biztonságos az átkelés, a német tengeralattjárókat elkerülve kelet felé akart elindulni feleségével. Úgy gondolta, amit lehet, elad Verőcén, amit nem tud, azt barátaira és az intézőjére bízza. Első úticéljuk Tokió volt, amit Szovjetunión keresztül, a Transzibériai expresszel, majd hajóval tervezett megközelíteni. 1941-ben sikeresen eljutottak a moszkvai Jaroszlavszkij pályaudvarról a 9289 kilométerre fekvő Vlagyivosztokig. Sajnos időközben Magyarország hadba lépett Sztálinékkal, így a kikötőbe már nem ért el a család: félúton Hollywood felé egy kényszerű megálló vetett véget az életének. A Vörös Hadsereg katonái letartóztatták, majd a Gulág várt rá: a kazahsztáni Karaganda környékén tartották fogva, ahol a sanyarú körülmények, az élelmiszerhiány és a meglevő betegségeinek ellátatlansága gyorsan legyőzte őt.