Vigyázz, kész, sátor! Kempingezős kisokos belföldi utazáshoz

A szocializmus idején a kempingezés a belföldi turizmus egyik legnépszerűbb formája volt Magyarországon. Mivel az utazási lehetőségek korlátozottak voltak, a külföldre való kijutás nehézségei miatt a magyar családok a Balaton, a Velencei-tó, valamint a hegyvidéki tájak – például a Mátra és a Bükk – köré szervezett nyaralásokat részesítették előnyben. A turisztikai fejlesztések keretében számos kemping és üdülőhely épült, amelyek megfizethető szálláslehetőséget kínáltak a dolgozó rétegek számára. A sátorozás, lakókocsik és egyszerű nyaralók népszerűsége összekapcsolódott az önellátó, közösségi életmód eszményével.

Fotó: Fortepan/Lorkó Fanni

De nemcsak a magyarok körében volt népszerű a kempingezés Kisgyörgy Borbála, a Magyar Kempingszövetség elnöke szerint. A szocializmus időszakában Magyarország a keleti és nyugati blokk közötti „kapcsolódási pontként” vonzotta a külföldi kempingezőket. A Balaton különösen népszerű volt a kelet-németek, csehszlovákok és lengyelek körében, hiszen olyan opciót kínált, ami megfelelt a keleti blokk országaiból érkezők utazási szokásainak és korlátozott anyagi lehetőségeinek.

„A nyugat-európai turisták – főként osztrákok, hollandok és nyugat-németek – szintén szívesen látogattak Magyarországra. Számukra az ország egzotikus, ám viszonylag biztonságos úti célnak számított. A kempingek jól felszereltek voltak, nyugati mércével mérve is megfelelő színvonalat biztosítottak, például áram- és vízcsatlakozással, valamint éttermekkel és szabadidős létesítményekkel” – mondja Kisgyörgy Borbála.

Az ezredforduló után a kempingezés új dimenziókat nyert Magyarországon, különösen a természetközeli turizmus iránti fokozott érdeklődésnek köszönhetően. Az egyre népszerűbb ökoturizmus keretében sokan a hagyományos kempingezés helyett a glamping (luxus kemping) és az alternatív szállásformák felé fordultak. A Balaton és más kedvelt turistacélpontok továbbra is központi szerepet játszanak, de egyre nagyobb az érdeklődés a kevésbé ismert természeti helyszínek iránt is. A modern kempingek ma már fejlett infrastruktúrával rendelkeznek, beleértve a vezeték nélküli internetet, a modern fürdőket és a kényelmi szolgáltatásokat. Ezzel párhuzamosan a fenntarthatóság is egyre fontosabb szemponttá vált. Sokan a természet védelmére összpontosítanak, és olyan kempingeket keresnek, amelyek környezetbarát megoldásokat kínálnak, például megújuló energiát használnak vagy komposztáló rendszereket működtetnek. Kisgyörgy Borbála szerint az is rendkívül fontos szempont, hogy a legtöbb kemping családbarát programokat, szabadidős foglalkozásokat és olyan szolgáltatásokat is kínál, amelyek keretében megismerhetjük a térség természeti és kulturális értékeit.

Akár teljesen zöldfülűek vagyunk, akár gyakorlott kempingezők, a kempingezésre vonatkozó etikettet mindenképpen érdemes fejben tartanunk. Bár evidensnek tűnhet a természet tisztelete és a többi táborozóval való harmonikus együttélés, érdemes utazás előtt átböngészni a kiválasztott kemping házirendjét! Ha képbe kerültünk a szabályzattal, pár dolgot ajánlott átgondolnunk utazás előtt.

A „hagyj mindent úgy, ahogy találtad” elv a természetjárók aranyszabálya, amely segít megőrizni a kempingek szépségét a következő generációk számára is. Amikor pakolunk, gondoljunk a szelektív hulladékgyűjtésre és a további szükséges kellékre, amik segíthetnek tisztán tartani a környezetünket. A tűzrakás szintén kiemelt figyelmet igényel. Csak az arra kijelölt helyen rakjunk tüzet, amit soha ne hagyjunk őrizetlenül! Másik fontos tényező a csend és a nyugalom. Kerüljük a túlzott zajkeltést, különösen éjszaka! A kempingezés egyik legfőbb vonzereje a természet hangjainak élvezete, és ezt mások is szeretnék megtapasztalni. Az állatokkal való bánásmód szintén kritikus kérdés. Ne etessük a vadon élő állatokat, mivel ez káros lehet számukra, és megváltoztathatja természetes viselkedésüket. Ugyanez vonatkozik a háziállatokra is: ha kutyával vagy más állattal kempingezünk, mindig tartsuk őket pórázon, és gondoskodjunk arról, hogy ne zavarják a környezetünket. Végül pedig, legyünk előzékenyek és barátságosak a többi kempingezővel! Végtére is, a kemping-életérzésbe a kapcsolatépítés is beletartozik, mi több, mások közelsége miatt az egyik legizgalmasabb utazási forma.

Ha már csak az úti cél hiányzik, íme néhány remek hazai tipp! A gyenesdiási Tündérkert Kemping harmadik generációs családi kemping, a Balatonhoz közel, mégis természetes környezetben, gyümölcsfákkal, hatalmas őshonos diófákkal, szőlővel övezett „kertben” várja a nyugodt, meghitt kempingek rajongóit. Amennyiben inkább a szélesebb szolgáltatási paletta vonz, a Balatontourist Füred Kemping és Üdülőfalut érdemes felvenni a bakancslistánkra. Az északi part legnagyobb vízparti kempingje önálló üdülőfaluként is funkcionál: saját stranddal, medencékkel, sportpályákkal, animációs programokkal, étteremmel és büfékkel rendelkezik, és nem csak sátor-, valamint lakóautó-helyeket, hanem mobilházakat is kínál.

Fotó: Balatontourist Füred Kemping és Üdülőfalu

Összességében elmondható, hogy azok a vízparti és a termálvizekhez kötődő kempingek a legkedveltebbek, amelyek komplex szolgáltatásokat nyújtanak. Ezek a szálláshelyek természetközeli üdülőfaluként működve, saját étteremmel, kávézóval, sport és szórakoztató programokkal, játszóterekkel rendelkeznek. Parkosított területükön gyakran privát medence, közvetlen vízpart is elérhető. Ilyen például a hévízi Castrum Kemping, amelyen keresztülfolyik a híres Hévízi-tó gyógyvizes csatornája. Végül de nem utolsó sorban, a glamping stílus egyik hazai éllovasa az Alföldön, a ruzsai pusztában található Homoki Lodge, ami felnőttbarát szellemiségben, luxus jurtákkal várja a kikapcsolódni vágyókat.