Helyszín címkék:
Képek a múltból: a lillafüredi palota legendája
Szabó Sára
Miről is lesz szó pontosan?
- A palotaszálló tervezése és építése
- Elképesztő érdeklődés a palotaszálló megnyitóján
- Hírességek, filmforgatás: a szálló fénykora
- A második világháború időszaka és következményei
- A palotaszálló napjainkban
Az épület, amelyért hegyeket mozgattak meg
Az anekdoták szerint a 19. század végén gróf Bethlen András földművelésügyi miniszter egy vadászat alkalmával figyelt fel a Bükk egyik különleges fekvésű pontjára, amelyet Vay Lilla tiszteletére nevezett el Lillafürednek. A térség tudatos idegenforgalmi fejlesztése gróf Bethlen István miniszterelnökhöz köthető: célja egy reprezentatív kormányüdülő létrehozása volt, ahol a diplomáciai és társadalmi események a nemzetközi kapcsolatok ápolását is szolgálhatják.
Fotó forrása: Fortepan
A monumentális palotaszállót Lux Kálmán neves építész tervezte, aki egy Mátyás-korabeli kastély hangulatát idéző, neoreneszánsz épületet álmodott a bükki dombokra, „szerény” 46 méteres toronnyal a tetején. Az eredeti elképzelések szerint az épület közvetlenül a Hámori-tó partján kapott volna helyet, épp ott, ahol Weidlich Pál miskolci kereskedő nyaralója állt.
Ám Weidlich híresen makacs ember volt, és addig lobbizott, amíg módosították a terveket, és a szállót száz méterrel arrébb építették fel. Az új helyszín kialakítása jelentős földmunkát igényelt: közel négyezer köbméter földet és robbantott sziklát, valamint egy egész hegyet el kellett elhordaniuk a munkásoknak.
Soha nem látott tömeg a szálló megnyitóján
A szálló 1929-ben el is készült, de felavatására csak 1930-ban került sor. A sajtóbejárást követően június 8-án, pünkösdvasárnap nyitott meg a palota a nagyközönség előtt. Miskolcra és a környékbeli településekre nemcsak a térségből, hanem az ország minden pontjáról érkeztek érdeklődők, mi több, amerikaiak, angolok, csehek, franciák és törökök is voltak a vendégek között. Bár a Lillafüredi Palotaszálló csapata felkészült a rohamra, vasárnap estére szinte minden elfogyott, az utolsó falatig.
Fotó forrása: Fortepan
A sikeres nyitóünnepséget követően az épület elsősorban a korabeli társadalmi és politikai elit kedvelt tartózkodási helyévé vált, és gyakran adott otthont konferenciáknak, rendezvényeknek.
A lillafüredi táj egyebek mellett az írókongresszusra érkező József Attilát is megihlette: itt született egyik legismertebb szerelmes verse, az Óda. A Palotaszálló emellett a máig népszerű Meseautó című film egyik helyszíneként is ismert.
Az 1934-ben forgatott magyar hangosfilmben a korszak legjelentősebb színészei szerepeltek. Érdekesség, hogy a neves művészek olyannyira jól érezték magukat ebben a csodálatos környezetben, hogy a forgatás idejét meg kellett hosszabbítani a kedvükért. Gaál Béla romantikus vígjátéka a közönség kedvencévé vált; a mozik zsúfolásig megteltek a vetítések alkalmával, amiben nagy szerepe volt a Palotaszállónak is.
Fotó forrása: Fortepan
A második világháború időszaka és következményei
ahol sebesült szovjet katonákat ápoltak. Kezdetben főként amputált betegek ellátására rendezték be, később katonai tüdőszanatóriumként működött. Bár az épület nem rongálódott meg jelentősen, a kórházi használat az eredeti berendezésben és belső kialakításban helyrehozhatatlan károkat okozott.
A háborút követően az üzemeltetés joga előbb a Bükki Gyógyfürdőkhöz, majd a Szakszervezetek Országos Tanácsához került. 1946-ban még szanatóriumként működött, megszűnésének pontos időpontja azonban nem ismert. Ezt követően mintegy négy évtizeden át SZOT-üdülőként üzemelt. A rendszerváltozás utáni időszakban került sor az épület korhű szellemben végrehajtott felújítására és korszerűsítésére, valamint szolgáltatásainak jelentős bővítésére. A Lillafüredi Palotaszálló 2015-ben a Magyar Értéktár nemzeti értéke lett.
Tudtad? Magyarország legmagasabb vízesése a lillafüredi: mintegy húsz méter magasból zúdul le. A Lillafüredi Palotaszálló építésekor, mesterségesen hozták létre. Vizét a Szinva-patak adja; szárazabb időszakokban a Hámori-tó vizéből biztosítják a szükséges utánpótlást. A közelben áll József Attila szobra, itt található az Anna-barlang, és innen közelíthetők meg a lillafüredi függőkertek is.
Fényűzés korabeli díszletek között
A Lillafüredi Palotaszállóba közel 100 éve érkeznek a különböző korszakok kiválóságai pihenni, feltöltődni. A történelmi örökség megőrzése máig kiemelt szempont: a toronyban kiállítótér található, részt vehetünk háztörténeti sétákon és QR-kódos, archív felvételekkel kiegészített épületbejáráson is.
Nyitásakor pezsgő kulturális, sport és zenei események zajlottak a Palotaszállóban; ezt a hagyományt megőrizve ma is széles a programkínálat az érdeklődők és az itt megszálló vendégek számára. Bor- és pezsgőkóstolók, irodalmi és kamaraszínházi estek, komolyzenei fesztiválok, tematikus vacsorák, valamint természetközeli programok is színesítik a kínálatot.
A működésben hangsúlyos a helyiek együttműködésének szerepe is: helyi zenészek és szakmai partnerek, kézműves alapanyagok, környékbeli termelők sajtjai és tésztái, valamint régiós borászatok tételei jelennek meg a kínálatban.
