7+4 érdekesség az éltető vízről

Március 22. a víz világnapja. A vízé, amire egyre kevésbé vigyázunk, holott az egyik legértékesebb kincsünk a bolygón. Pontosan erre hívja fel a figyelmet az 1993 óta megtartott világnap, amely során nemcsak az édesvízkészletet fenyegető veszélyekre, hanem az ivóvíz fontosságára is felhívják a figyelmet. Ennek apropóján összegyűjtöttünk 6 hosszabb és 4 rövidebb érdekességet a vízről, ami segíthet, hogy a Földünk érdekében még jobban odafigyeljünk a vízfogyasztásunkra.

Kevés dolog van, ami a Kék Bolygó összes élőlényére igaz, ám az, hogy a túléléshez mindnyájunknak szüksége van vízre, épp ilyen. A sivatag homokbuckáinak mélyén bujkáló élőlények éppúgy elpusztulnak víz nélkül, mint a hegy tetejét benépesítő organizmusok. Pontosan ezért, amikor az asztrobiológusok élet nyomait keresik más bolygókon, valójában mindig víz után kutatnak, hiszen ahol van víz, ott az élet is utat törhet magának. Zárójeles, ámde egyáltalán nem költői kérdés, hogy mi van akkor, ha az univerzumban léteznek olyan élőlények, amelyek a miénktől eltérő biológiával rendelkeznek, és az életben maradásukhoz nem vízre, hanem valamilyen egészen más anyagra van szükségük?

Mennyi víz van a Földön, és főleg, hol? A meglepő helyzet az, hogy a vízkészletünk 96.5 százalékát az óceánok teszik ki, amelyek a bolygó felületének 71 százalékát foglalják el. Érdekesség, hogy további 0.001 százaléknyi víz az atmoszférában található: ha mind egyszerre hullana le csapadékként, akkor a bolygón egyenletesen kicsit több mint 2.5 centiméternyi eső esne. 

Nem-nem, most nem a fagylaltról van szó, hanem arról, hogy a Föld teljes vízkészletének mindössze 3.5 százaléka édesvíz, amelynek csupán a kisebb részét tárolják a folyók, a tavak és a patakok. Az édesvíz 68 százalékát a jégtáblák és a gleccserek „tartalmazzák”, a maradék 30% pedig a talajvíz teszi ki.

1 gallon (=3.7 liter) tenger/óceán vízben átlagosan 1 csészényi (=kb. 270 gramm) só található. Csakhogy nem minden sós vizünk egyformán sós: az Atlanti-óceán vize például sósabb, mint a Csendes-óceáné. A világ legsósabb vize pedig, bármilyen meglepő, nem a Holt-tenger, hanem egy állóvíz, amely ráadásul az Antarktiszon található. A 30 évvel ezelőtt is csupán 30 centi mély Don Juan-tó az évek során egyre kisebb lett, és mára sajnos szinte teljesen kiszáradt.

Hihetetlen, de egyetlen csepp tengervízben több millió baktérium és vírus él. Persze unatkozni nem szoktak, hiszen számtalan ikra, plankton és egyéb parányi élőlény is ott lubickol mellettük. 

A szilárd halmazállapotú dolgokban az atomok közelebb vannak egymáshoz. Ez az oka annak, hogy a legtöbb szilárd objektum elsüllyed a vízben. A fagyott vízmolekuláknak viszont gyűrű formája van, amelynek következtében a jég kevésbé sűrű. Ennek köszönhető, hogy a jég vígan lebeg a felszínen. És hogy ez miért nagyszerű hír? Azért, mert ezáltal lehetővé teszi, hogy a körülötte lévő víz többi része folyékony maradjon. Ha ugyanis a jég elsüllyedne, az óceánok és a tengerek megfagynának. 

Persze nem szó szerint. Mindazonáltal tény, hogy az emberi test jelentős része víz. Az újszülöttek teste 78 százalékban vízből áll, ám ahogy egyre több gyertya kerül a szülinapi tortánkra, úgy ez a szám is csökken: egészséges felnőttek esetében körülbelül 55-60 százalékra. Nem véletlenül alakította így a természet, hiszen a szervezetünkben jelen lévő víz kulcsfontosságú a túlélésünk szempontjából: egyebek mellett segít a hőháztartás szabályozásában, részt vesz a tápanyagszállításban, elengedhetetlen az optimális agyműködéshez, valamint hozzájárul a salakanyagok megfelelő kiürítéséhez. S bár a megfelelő folyadékfogyasztás sokaknak problémát okoz, a fentiek figyelembevételével talán kicsit könnyebb lesz legurítani még egy-két pohár vizet.

• Az esőcseppek átlagosan 11 kilométer per órával száguldanak a talaj felé.
• Egy liter bor elkészítéséhez közel 5 liter vízre van szükség.
• A világon mintegy kétmilliárd ember van, aki nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvízhez.