Stratégiai váltás a víziturizmusban – Duplájára nőhet a vízitúrázók száma tíz év alatt

A stratégia nemcsak a klasszikus evezős túrákra fókuszál: a tervek az infrastruktúra, a szolgáltatások, a kommunikáció és a szabályozási környezet fejlesztését is tartalmazzák. A cél, hogy 2035-re jól kiépített, összefüggő túraútvonalak és minőségi szolgáltatások várják a vízen kalandozókat – akár kezdők, akár tapasztalt túrázók. A rendszeresen vízitúrázók arányát a felnőtt lakosság körében jelentősen szeretnék növelni: míg 2021-ben ez az arány 8 százalék volt, a stratégia intézkedései a bővülést szolgálják. Az ágazati fejlődés emellett a nemzetközi versenyképesség növelését is célozza – a fenntarthatóság biztosítása mellett.

Révész Máriusz, Aktív Magyarországért felelős államtitkár szerint a cél az, hogy tíz év alatt megduplázzák a vízitúrázók számát. Mint mondta, ehhez új szemlélet és marketinges megközelítés szükséges, hiszen „a legjobb marketinges a boldog, elégedett vendég”. Hangsúlyozta, hogy ha komplex módon, hálózatosan és fenntarthatóan fejlesztenek, új vízitúra útvonalakat hoznak létre, meghosszabbítják a szezont és egyszerűsítik a jogi környezetet, akkor elérhető a célkitűzés.

A dokumentum kialakítása során kiemelt figyelmet kapott a szakmai párbeszéd. A stratégia a víziturizmusban érintett szervezetek, szakértők és civilek bevonásával készült, akik folyamatos visszacsatolásaikkal segítették a munkát. A beérkezett vélemények és javaslatok beépültek a végleges dokumentumba.

A vízitúra-stratégia sikerének kulcsa az élményalapú megközelítés és a különböző túrázási formák – vízi, kerékpáros, gyalogos – összehangolt fejlesztése – mutatott rá Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke. Szerinte ez az egységes hálózat nemcsak a turizmust, hanem a társadalmi fenntarthatóságot is erősíti, különösen akkor, ha a civil és önkormányzati partnerek bevonása is megvalósul.

A stratégiai célok mellett nagy hangsúlyt kapnak az úgynevezett horizontális célok is, különös tekintettel a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóságra. A megvalósításra váró fejlesztések nem veszélyeztethetik a természeti környezet jó állapotát, nem okozhatnak jelentős környezetterhelést, és pénzügyi fenntarthatóságuknak is biztosítottnak kell lenni. A fejlesztések a helyi lakosság érdekeivel és céljaival összhangban történjenek, elősegítve ezzel a térségek élhetőségét és gazdasági fejlődését is.

A vízügyi ágazat szerepvállalása nem kérdéses: a stratégia megvalósítása során kiemelten fontos a vízi utak biztonságának és átjárhatóságának biztosítása, különösen az állami kezelésben lévő, eddig kevéssé ismert vízfolyások esetében is – hangsúlyozta Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója. Mint elmondta, a vízügyi hatóságok olyan műszaki és geodéziai tudásbázist tesznek közkinccsé, amely elősegíti a tervezést, a biztonságos vízitúrázást és a természetbarát fejlesztéseket.

A megvalósításért felelős szervezetek az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság és az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ (AÖFK). A két állami szerv koordinálja az érintettek munkáját, összekapcsolja a párhuzamosan működő szabályozó és végrehajtó testületeket, és holisztikus szemlélettel hangolja össze a tevékenységeket és fejlesztési irányokat. A fejlesztések tervezése, kivitelezése és működtetése során fontos az érintett hatóságok – így például a környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, vízvédelmi és vízügyi hatóságok – valamint más szervezetek bevonása a környezeti fenntarthatóság és a jó természeti állapot megőrzése érdekében. A nemzeti park igazgatóságok szintén kulcsszereplők.

A stratégia megvalósításában a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ), a Magyar Vitorlás Szövetség (MVSZ), a Magyar Sárkányhajó Szövetség (MSSZ), a Magyar Evezős Szövetség (MESZ) és a Magyar Víziturisztikai Szövetség (MAVITUSZ) is szerepet kaphatnak, mint beruházók, üzemeltetők és szolgáltatók. A szervezetek rendelkezésére álló szaktudás hozzájárul a fejlesztések életszerű megvalósításához és a jó gyakorlatok elterjedéséhez.

A környezeti fenntarthatóság biztosítása kiterjed a víziturizmus várhatóan növekvő környezetterhelésének kezelésére is. Ez különösen fontos, mivel a víziturizmus jelentős része valamilyen szintű védettséget élvező természeti környezetben zajlik. A természet és az ember konfliktusmentes együttélése kulcsfontosságú a stratégia szempontjából.

Szabó Miklós, a Magyar Vízitúra Szövetség alelnöke kiemelte, hogy a vízitúrázás egykor visszaszorult, mára azonban ismét reneszánszát élheti. Úgy véli, ebben kulcsszerepet játszik a stratégia által kínált lehetőség a fiatalok bevonására és a közösségi élmények újraépítésére. Hangsúlyozta, hogy az újonnan létrejött kisebb, de aktív szervezetek – mint a Magyar Vízitúra Szövetség – a helyi túrák, pedagógusprogramok és szabadidős kezdeményezések révén olyan élményeket közvetítenek, amelyek hosszú távon az utánpótlás-nevelést és a sportos életmódot is szolgálják.