![](https://cdn.hellohungary.hu/2022/202201/20220131/ts_fcac1ec7_3c29_476d_940f_6829950c375f.webp?sv=2022-11-02&ss=f&srt=sco&sp=rl&se=2027-03-17T23:00:00Z&st=2024-03-17T23:00:00Z&spr=https&sig=0tIoCm92HgpnpLI%2BaiJrYq3A0%2Fr0YOLD5pNSgY3TiOQ%3D)
Helyszín címkék:
7 érdekesség az Esztergomi Bazilikáról
- Séra Zsanett
1. Rekord vastagságú tartófalak
A bazilika megalkotásánál a szakemberek mindent megtettek, hogy biztosítsák ennek a hatalmas épületnek a stabilitását, egészen leástak a Várhegy szikla alapzatáig. A kupolát tartó falak a maguk 17 méteres szélességével Magyarország legvastagabb falának számítanak.
2. Elefántsúlyú harangok
A főszékesegyháznak három harangja van, amelyek a Déli harangtoronyban találhatók. Ezek közül a legnagyobb 5827 kilogrammos, átmérője pedig 218,5 cm. A Szlezák László által 1938-ban öntött harang súlya egy kifejlett afrikai nőstény elefánt testtömegével vetekszik.
3. Magyarország legmagasabb épülete
Az Esztergomi Bazilika magassága az altemplomtól a kupola gömbjéig pontosan 100 méter, ezzel Magyarország legmagasabb temploma és épülete is egyben. Csak az adótornyok és vasbetonszerkezetű erőmű- és gyárkémények magasabbak nála. Fun fact: 18 zsiráfnak kellene egymás fejére állnia ahhoz, hogy elérjék a kupola tetejét.
![](https://cdn.hellohungary.hu/2022/202202/20220227/ts_ae88e71f_ded4_47ed_932f_3e1b01dc1503.webp?sv=2022-11-02&ss=f&srt=sco&sp=rl&se=2027-03-17T23:00:00Z&st=2024-03-17T23:00:00Z&spr=https&sig=0tIoCm92HgpnpLI%2BaiJrYq3A0%2Fr0YOLD5pNSgY3TiOQ%3D)
4. Innováció az építészetben
Számos technikai újdonságot vetettek be a kor szakemberei a templom megalkotásánál. A klasszicista építészet kiemelkedő alakjának, Packh Jánosnak köszönhetően például itt használtak az országban először üreges téglát. Ő volt az első építész az Osztrák-Magyar Monarchia területén, aki tömegesen elkezdte gyártani és alkalmazni a rendkívül jól szigetelő, üreges testű téglákat. A bazilika sekrestyéi feletti helyiségek boltozásánál is ilyeneket használt.
5. Közel 50 évig épült
Az Esztergomi Bazilika alapkövét 1822-ben tették le, a zárókövét pedig 1869-ben. A 47 év alatt négy hercegprímás építtette a klasszicista stílusú bazilikát Kühnel Pál, Packh János, majd Hild József tervei alapján. A XIX. század első felének legnagyobb egyházi építkezése volt ez. A bazilika és a hozzá tartozó épületek az eredeti tervek szerint egyébként az egész Várhegyet elfoglalták volna. Ez végül ugyan nem valósult meg, de a második emeleten található Panorámateremben egy óriás makett mutatja be, milyen lett volna, ha elkészül a gigantikus épületegyüttes.
![](https://cdn.hellohungary.hu/2022/202201/20220106/ts_462c0b35_8801_4528_a1a6_ca2d82e3546e.webp?sv=2022-11-02&ss=f&srt=sco&sp=rl&se=2027-03-17T23:00:00Z&st=2024-03-17T23:00:00Z&spr=https&sig=0tIoCm92HgpnpLI%2BaiJrYq3A0%2Fr0YOLD5pNSgY3TiOQ%3D)
6. Kirakós kápolna
A Bakócz-kápolna bravúros áthelyezése is Packh János nevéhez fűződik. A XVI. századból fennmaradt vörös márványból készült kápolna hazánk egyetlen épségben megőrzött reneszánsz műemléke. Szállítását és költöztetését csak úgy tudta megoldani az építőmester, hogy 1600 darabra fűrészeltette, majd – mint egy óriási puzzle játékot – úgy rakták össze új helyén, az Esztergomi Bazilikában.
7. Magyarország leggazdagabb kincstára
A bazilika első emeletén lévő Főszékesegyházi Kincstár, amellett, hogy hazánk leggazdagabb egyházi kincstára, világviszonylatban is kiemelkedő ötvös- és textilgyűjteményt tudhat magáénak. Az itt található legöregebb tárgy egy ovális metszett hegyikristály, amely több mint 1150 éves! De a kincstárban sétálva számos, magyar uralkodókhoz köthető műtárgyat is felfedezhet az ember, mint például Mátyás király kálváriáját vagy Zsigmond király szarv-serlegét. Továbbá, itt őrzik a legtöbb olyan tárgyi emléket, amelyet a magyar királykoronázások alkalmával használtak.