7 érdekesség az Esztergomi Bazilikáról

A bazilika megalkotásánál a szakemberek mindent megtettek, hogy biztosítsák ennek a hatalmas épületnek a stabilitását, egészen leástak a Várhegy szikla alapzatáig. A kupolát tartó falak a maguk 17 méteres szélességével Magyarország legvastagabb falának számítanak.

A főszékesegyháznak három harangja van, amelyek a Déli harangtoronyban találhatók. Ezek közül a legnagyobb 5827 kilogrammos, átmérője pedig 218,5 cm. A Szlezák László által 1938-ban öntött harang súlya egy kifejlett afrikai nőstény elefánt testtömegével vetekszik.

Az Esztergomi Bazilika magassága az altemplomtól a kupola gömbjéig pontosan 100 méter, ezzel Magyarország legmagasabb temploma és épülete is egyben. Csak az adótornyok és vasbetonszerkezetű erőmű- és gyárkémények magasabbak nála. Fun fact: 18 zsiráfnak kellene egymás fejére állnia ahhoz, hogy elérjék a kupola tetejét.

Számos technikai újdonságot vetettek be a kor szakemberei a templom megalkotásánál. A klasszicista építészet kiemelkedő alakjának, Packh Jánosnak köszönhetően például itt használtak az országban először üreges téglát. Ő volt az első építész az Osztrák-Magyar Monarchia területén, aki tömegesen elkezdte gyártani és alkalmazni a rendkívül jól szigetelő, üreges testű téglákat. A bazilika sekrestyéi feletti helyiségek boltozásánál is ilyeneket használt.

Az Esztergomi Bazilika alapkövét 1822-ben tették le, a zárókövét pedig 1869-ben. A 47 év alatt négy hercegprímás építtette a klasszicista stílusú bazilikát Kühnel Pál, Packh János, majd Hild József tervei alapján. A XIX. század első felének legnagyobb egyházi építkezése volt ez. A bazilika és a hozzá tartozó épületek az eredeti tervek szerint egyébként az egész Várhegyet elfoglalták volna. Ez végül ugyan nem valósult meg, de a második emeleten található Panorámateremben egy óriás makett mutatja be, milyen lett volna, ha elkészül a gigantikus épületegyüttes.

A Bakócz-kápolna bravúros áthelyezése is Packh János nevéhez fűződik. A XVI. századból fennmaradt vörös márványból készült kápolna hazánk egyetlen épségben megőrzött reneszánsz műemléke. Szállítását és költöztetését csak úgy tudta megoldani az építőmester, hogy 1600 darabra fűrészeltette, majd – mint egy óriási puzzle játékot – úgy rakták össze új helyén, az Esztergomi Bazilikában.

A bazilika első emeletén lévő Főszékesegyházi Kincstár, amellett, hogy hazánk leggazdagabb egyházi kincstára, világviszonylatban is kiemelkedő ötvös- és textilgyűjteményt tudhat magáénak. Az itt található legöregebb tárgy egy ovális metszett hegyikristály, amely több mint 1150 éves! De a kincstárban sétálva számos, magyar uralkodókhoz köthető műtárgyat is felfedezhet az ember, mint például Mátyás király kálváriáját vagy Zsigmond király szarv-serlegét. Továbbá, itt őrzik a legtöbb olyan tárgyi emléket, amelyet a magyar királykoronázások alkalmával használtak.