Ugrás a tartalomhoz

Helyszín címkék:

A lottó, amely az egész országot bejárta

    Művelődési házak, könyvtárak, strandok, színpadok és egyéb klubhelyiségek adtak otthont számos településen egykor az Ötöslottó, majd a Hatoslottó sorsolásainak, mielőtt a sorsolási műsorok beköltöztek a televízióba. A két lottójáték ismertsége talán épp ezért szinte 100 százalékos most közel 60, illetve 40 év után is. Számos hagyomány fűződik a lottóhoz, melyek között van olyan, amely a mai napig meghatározza a játékosok döntését.
    Művelődési házak, könyvtárak, strandok, színpadok és egyéb klubhelyiségek adtak otthont számos településen egykor az Ötöslottó, majd a Hatoslottó sorsolásainak, mielőtt a sorsolási műsorok beköltöztek a televízióba. A két lottójáték ismertsége talán épp ezért szinte 100 százalékos most közel 60, illetve 40 év után is. Számos hagyomány fűződik a lottóhoz, melyek között van olyan, amely a mai napig meghatározza a játékosok döntését.

    Magyarországon a legismertebb számsorsjátékát, az Ötöslottót 68 éve, 1957. február 13-án kezdték árulni, és az első sorsolást 1957. március 7-én tartották. Az első számhúzást mintegy másfél millió szelvény tulajdonosa várta izgalommal. Az első főnyeremény pár héttel később született, és a szerencsés nyertes nemcsak a lottótörténelembe írta be magát, hanem egy azóta is tartó hagyományt indított el. A nyertes özvegyasszony ugyanis saját, valamint gyermekei életkorát játszotta meg, így a 23, 26, 33 és 37-es mellett a 66-ot. Ennek nyomán a játékosok nagy része ma is saját számokkal, köztük leginkább a születési idővel vagy korral és más, a családhoz köthető számmal játszik. A számok közül népszerű még a balszerencsésnek hitt 13-as szám, ahogyan a 7-es a 21-es vagy éppen a 3-as szám is. 

     

     

    Az Ötöslottó nemcsak a hatalmas nyereménye miatt lett nagyon gyorsan a játékosok kedvence és az ország azóta is egyik legsikeresebb számsorsjátéka. Népszerűségét ugyanis nagyban növelte, amikor az indulást követően hamarosan tárgynyeremény sorsolásokat hirdettek, melyekre a nem nyertes szelvényekkel lehetett pályázni. Az első tárgynyeremény sorsolás 1957. április 5-én volt, több mint hétmillió szelvény gazdája várta izgatottan az eredményt. Az akkori hiánygazdaságban óriási értéke volt a meghirdetett tárgynyereményeknek, legyen az zongora, étkészlet, zeneszekrény, konyhabútor, később televíziókészülék, vagy éppen személygépkocsi. Az első főnyeremény autóért, egy Wartburg 311-es gépkocsiért tolongtak az emberek, közülük egy 13 éves kunszentmártoni fiúnak volt a legnagyobb szerencséje, aki megnyerte, ő később – vélhetően ennek hatására – egyébként autószerelő lett.

     

    1957-től egészen a hetvenes évek közepéig a tárgynyeremény-sorsolás legértékesebb tételei az ingatlanok voltak. Az első Lottóház a budapesti Margit körúton épült, a társasház minden lakásába lottónyertesek költöztek. A hatvanas évek során tucatjával épültek meg a vidéki lottóházak, majd balatoni nyaralók is. Ebben az időszakban 505 lakás, 224 családi ház és üdülő talált gazdára az Ötöslottó játékosai között, akik 3 forint 30 filléres szelvényükkel lettek boldog ingatlantulajdonosok.

     

     

    A számhúzásokat hétről hétre óriási tömeg követte figyelemmel, megteltek a kultúrházak és a szabadtéri színpadok lelátói, teltházas volt a mozi és a strand is. A lottósorsolás minden héten költözött, 1957. júliusában például a Kossuth sétahajó fedélzetén húzták ki a nyerőszámokat. Az Ötöslottó 100. sorsolását 1959. január 30-án a Corvin moziban tartották. A 9 órakor kezdődő eseményre gyülekező tömeg már 7 órakor megtöltötte a környező utcákat. A lelkes kíváncsiskodók között olyan is volt, aki a tetőre felmászva, a kéményen keresztül próbált bejutni a számhúzásra. Őket a rendőrök tessékelték le. 

     

     

    Az első televíziós lottósorsolásra egészen 1962-ig kellett várni, március 9-én az Ötöslottó ötödik születésnapját élőben követhette az, aki akkor már rendelkezett TV készülékkel. A második élő televíziós közvetítésre egészen 1965-ig kellett várni, abban az évben még háromszor, 1967-ben pedig már hétszer követhették figyelemmel a játékosok a nyerőszámokat. Akkor még szinte elképzelhetetlennek tűnt, hogy a lottósorsolásokat hétről hétre élőben követhessék, vagy akár az is, hogy a nézők azonnal megtudhassák, született-e telitalálatos az adott héten.

     

    Mintegy 30 évvel az Ötöslottó bevezetését követően 1988 októberében megjelent a Hatoslottó, amely szintén az indulásától kezdve sikeres volt. A játék már az első sorsoláson csúcsot állított fel annak ellenére, hogy az első sorsolás nem hozott telitalálatot. A szervezők ezért kételkedtek a Hatoslottó sikerében, és az újabb sorsolással két hónapot vártak. Végül az 1988 decemberében megtartott sorsolás nemcsak rekordot hozott, hanem a főnyereményt is megnyerte egy játékos, aki 15 millió forinttal lett gazdagabb. 

     

     

    1991-től megkezdődött a Hatoslottó vidéki sorsolása, amely annyira népszerű volt, hogy 10 éven keresztül tartott. Az első Kecskeméten volt a Szórakaténusz Játékmúzeumban. A változó helyszínekre szervezett sorsolási ceremóniákon a számhúzókat sorsolták, ahogy az korábban már bevált az Ötöslottó sorsolásokon. Évről évre rengeteg volt a jelentkező, igen sok település szerette volna vendégül látni az élő lottósorsolást. 

    Ma már évente akár 3-4 milliárdos nyeremény is gazdára talál. Az Ötöslottó valaha volt legnagyobb nyereménye 6,5 milliárd forint volt, és ma már a négyes találat is gyakran milliót ér. A Hatoslottón az indulástól kezdve mostanáig közel 400 telitalálat volt. Az eddig elért legnagyobb nyeremény 3.1 milliárd forint volt.

     

    2025 a Hatoslottó megújulásának éve. A játékosok gyorsabb lefolyású játékokra vágynak, ezért a Hatoslottón az eddigi heti egy helyett kétszer, vasárnap mellett már csütörtökön is van sorsolás.