A legszebb pincesorok Tokaj környékén

A falvak alatt a Rákóczi-idők óta ementáli sajtszerűen pincékkel átszőtt labirintusok időtlen formái, bejáratai, boltívei egy letűnt, dicső korba repítenek minket. Annyit elárulhatunk, hogy akik Tokajban, Mádon vagy Sárospatakon már mindent megnéztek, ebben a cikkben azoknak is tudunk újdonsággal szolgálni. 

Leginkább Hercegkútra igaz a bevezetőben tett megállapítás, miszerint a világörökségi táj amolyan jelképe lett e háromszögletű, faragott kövekből rakott bejáratú 80 pince és látképe. Elég felmenni az instagramra, rákeresni Tokajra: az első 4-5 fotó biztosan a Gomboshegyi Pincesor drónfotója lesz alkonyati színekkel. Az a kép noha bejárta a világot és valóban látványos, talán nem mindenki tudja, hogy a sváb település (Traudsondorf) másik végén, a szintén “több szintes” Kőporosi pincesor is legalább olyan szép és látványos, mint a Gombos-hegyé. Utóbbinak tetejére érdemes egy kitérőt tenni a Kálváriához is. Ilyen az, amikor Borsod-Abaúj-Zemplén megyében gazdája van a határnak: az egész környezet nagyon szépen rendben van tartva a helyi közösség által. (A Petőfi Sándor utcán haladva a településen egyértelműen ki vannak táblázva a pincesorok, a Gombohegyi esik közelebb a 37-es főúthoz.)

Többségünknek Tolcsváról a nagyobb borászatok ugranak be, de ha a településen át visz az utunk, a főúton is ki van táblázva a világörökségi pincesor, ahol máig eredeti állapotukban csodálhatóak meg a többszáz éves, földbe vájt, mély pincék pompás bejáratai. Olyan nemesi családoknak volt erre birtoka, mint a Szirmay vagy a Waldbott család. A pincetelepeket az Arany János utcán és az Ady Endre utcán találjuk. Tolcsva valaha híres volt arról, hogy a helyiek közül mindenkinek volt saját szőlője. Napjainkban is kezdenek megjelenni a kisebb családi pincék, egyedi látnivaló a Szirmay-Waldbott kastély, a Helia D Herbakastély vagy a Bormúzeum illetve a környékbeli dűlőkbe is érdemes felsétálni szép időben: Petrács, Kincsem stb.

Régi mondás, hogy (abaújszántói) Sátor-hegytől (újhelyi) Sátor-hegyig tart Hegyalja. Noha a borkereskelemi út fontos állomása volt, Abaújszántó hajdan nem Zemplénhez, hanem Abaúj vármegyéhez tartozott, majd miután Encs lett a járás központja, Abaújszántó mára amolyan a méltatlanul háttérbe szoruló városka, melynek romantikája, kopott bája, kanyargós főutcája annál inkább szeretetre méltó. Valaha fürdője is volt. De mi sem bizonyítja jobban hajdani rangját, hogy régiós, sőt országos viszonylatban is komoly, kb. 450 pincéből álló pinceteleppel rendelkezik a gazdag mezőváros. A Tállya felé vezető közútról is jól láthatók, az Arany János úti, a település belsejében található. De vannak még kisebb összefüggő rendszerek a Fehérhegy mentén, illetve a zsidó temető környékén. Ahogy Tállya felől beérünk a településre, jobb kezünknél azonnal öreg pincebejáratok fogadnak minket, jelzik, bizony ez a település is a borvidék nagy múltú szeglete. A legszebb pincéket azonban nem itt, hanem a 39-es főútról a település központjánál a Táncsics közön át érjük el, ahol nagy területen sorakoznak a pincebejáratok. 

A közelmúlt alapján Újhely inkább az iparvárosi funkciót tölti be a borvidék 27 települése közt, de bizony történelem és kultúra terén is fontos színtér (elég csak a levéltárra gondolni, ahol Kazinczy Ferenc dolgozott, elég végigsétálni a belváros főutcáján és látszik, hogy valaha itt micsoda nagypolgári élet lehetett). Erről a pincék is tanúskodnak, melyekben egykor a finom hegyaljai borok készültek (ma sajnos kevés jegyzett borászatot tudunk felsorolni a városból). A hegyi patakkal kettéválasztott Zsólyomkai pincék igazi kis eldugott gyöngyszemként sorakoznak a Zemplén magas hegyei alatt, míg a pár éve felújított Ungvári pincék már több szintes pincerendszert alkotnak, melyet az 1200-as évek végén pálos rendi szerzetesek kezdtek építeni, így az egyik legrégebbi épített örökségünk. Öt hektáros részen, 10 km-nél is hosszabb a teljes labirintus. Hegyalja egyik településén sincs ilyen kis területen ilyen nagy pincehálózat. Érdemes bebarangolni az újhelyi pincéket is.