Helyszín címkék:
Modern magyar templomok, amelyekért érdemes a nyakunkba venni az országot
Imagine
Miről lesz szó a cikkben?
- Origamiszerű templom padlófűtéssel, Hollóházán
- Torony vagy nem torony, avagy dilemma Nyírderzsen
- Hogyan készülnek a sgraffitók?
A szlovák határhoz közel fekvő Hollóházát a legtöbben a porcelánmanufaktúra miatt ismerik. 1977-es megnyitása óta szinte megállás nélkül készülnek itt a legkülönbözőbb méretű tárgyak. Ma már kortárs művészekkel is együttműködik a gyár, – köztük volt a rövid ideig szintén itt alkotó magyar származású Sam Havadtoy is. A gyár mellett álló istenházát épp a cég bővítése hívta életre: a barokk templom az építési munkák útjában volt, így lebontották, és cserébe a községnek az IPARTERV nevű állami tervezővállalattól rendeltek utódot.
A tervezést az irodán belül Csaba Lászlóra bízták (1925-1995), aki akkorra már megkapta első Ybl-díját (majd közel harminc évvel később a másodikat is), és túl volt már a kor építészetének másik fontos viszonyítási pontja, a cserépváraljai templom (1961) projektjén.
Tervei 1966-67-ben, alig néhány hónap alatt, a falu túloldalán váltak valósággá. A templom felszentelésekor Somogyi József keresztre feszített Jézus-alakja, valamint Kovács Margit stációi – az életmű utolsó darabjai – már a helyükön voltak, a karzaton azonban csak 1983-ban jelent meg a porcelángyárral való együttműködését épp megkezdő Szász Endre Szent László-faliképe.
A templom első látásra leginkább egy furcsa origami-műre hasonlít, a három, egymástól elkülönülő háromszög azonban jóval okosabb megoldás annál, mint hogy elintézhessük egy legyintéssel: ezek templomteret, az oltárt és környékét, illetve a sekrestyét ritka egyértelműséggel választják el egymástól, előbbiek találkozásánál pedig épp olyan szögben kaptak helyet a felülvilágítók, hogy gyönyörűen megvilágítsák a Krisztus-alakot.
A 2012-ben műemlékké nyilvánított épület ma kitűnő állapotú, köszönhetően a 2023-2024 között folyó teljes felújításnak, amelynek során még padlófűtést is kapott. Ha ide utazunk, érdemes útba ejteni a közeli porcelángyár márkaboltját is, ahonnan nem csak szuvenírt, de akár ideális születésnapi ajándéknak való darabokat is vehetünk a szeretteinknek és barátainknak.
Trükkös torony
A nyugodt, csendes nyírségi falvak is rejtenek meglepetéseket, közülük kettőben is találunk Csaba László-tervezte templomot. A hodászi készült el korábban (1977), de mégis a közeli Nyírderzsen álló társát érdemes inkább megnézni, hiszen az 1984 óta használatban lévő hitéleti hely magába sűríti a hodászi templom minden pozitívumát, de túl is szárnyalja azt. A templomba az épület legalacsonyabb pontjánál lépünk be, hogy aztán elcsodálkozhassunk azon, ahogyan a legmagasabb ablakon át megtölti a fény a belső teret.
Fotó: Miserend.hu
Az ablak mérete és elhelyezése egyaránt alapos tervezői megfontoltságot mutat. Egyrészt az oltár fölé helyezett ablakon át a fény úgy árad minden hívőre, ahogyan a Szentlélek világossága kiárad – így máris van üzenete. Másrészt pedig az ablak szinte toronyként jelenik meg, ezzel a megoldással a tervező megkerülte azt a szocializmus évtizedeiben érvényes szabályt, ami szerint templomra torony nem épülhet.
Bányászat és sgraffitók
A keleti országrészből most az északkeletibe ugrunk. Mátra és a Bükk-vidék közt rejtőző, alig háromszázötven fős Szúcs egyetlen nevezetessége a Munkás Szent József-templom, amely létrejöttét az Ózdvidéki Szénbányászati Trösztnek köszönheti. Ez első olvasásra talán jó hírnek hangozhat, de mégsem egészen az. A falucska barokk templomát az alábányászás annyira elgyengítette, hogy 1958-ban végleg bezárták. A bányászati cég ballépésére még közel egy évtizeden át emlékeztető szellemépületet végül 1967-ben bontották le, hogy aztán azonnal neki is álljanak az új templom építésének, amely 1968 novemberére készült el.
A Vass Zoltán terveit dicsérő épület a völgyben fekve már távolról magára vonzza az autóval, busszal, vagy akár gyalog felé közelítők figyelmét. Ez részben a környéken meglepőnek számító hengeres alakjának, illetve a kör alaprajzú toronynak köszönhető, másrészt pedig annak, hogy a homlokzatára az egymásra kerülő vakolatrétegek részleges visszakaparásával született sgraffitók is kerültek. Ezek Huszár István munkái.
Fotó: Szórád Péter / Köztérkép
A meglepetések a belső térben sem maradnak el, hiszen a bibliai jelenetek, illetve feliratok mellett egy szép, bányászatra, illetve földművelésre is utaló, azonos technikával született kép is került a falakra.
Ha ide utazunk, az autóval kevesebb mint félórányira lévő Szilvásváradra is érdemes átkirándulni, ahol az egykor az ősembernek is otthont adó Istállós-kői-barlang, az Erdei Vasút, illetve a Szalajka-völgy természeti csodáinak megnézése után a völgy bejáratánál lévő éttermekben tehetünk kalandozást a magyar gasztronómiában.
Szereted a hasonlóan izgalmas történeteket, időutazó felfedezéseket és titkos helyeket? Akkor érdemes szervezett városi sétákon felfedezned az országot! Például az Imagine programjain – ők több mint 15 éve szerveznek országszerte városi sétákat, exkluzív épületbejárásokat, gasztrotúrákat és csapatépítőket.
