Pápai zsinagóga

A 18. századtól kezdődően a holokausztig Pápa városában élt a Dunántúl egyik legnépesebb zsidó közössége, amely 1844-46 közt megépíttette az ország harmadik legnagyobb zsinagógáját. 1944 júliusában Pápáról és a környékéről közel háromezer zsidó származású magyart hurcoltak el, akik közül mindössze néhány százan élték túl a holokausztot. 1945-ben még újjáavatták a súlyosan megrongált épületet, de az erősen megfogyatkozott hitközség nem tudta fenntartani a zsinagógát. A rendszerváltás idején a város tulajdonába került az épület, ma aktív részese a város életének, több kulturális rendezvény, koncert, előadás helyszíne, továbbá itt tekinthető meg a városban egykor élt zsidó családoknak emléket állító kiállítás is.