Mesés vidéki épületek, amik kiérdemelték az Europa Nostra-díjat

A Bács-Kiskun megyei Apostag leghíresebb épülete a zsinagóga. Külseje letisztult, egyszerű, belül azonban annál díszesebb. Az épületet barokk stílusban emelték 1768-ban, azonban egy tűzvész következtében leégett, így 1822-ben újjá kellett építeni. A zsinagóga klasszicizáló, késő-barokk stílusjegyeket visel. A templombelsőben gyönyörű stukkók és falfestések láthatóak,a zsidó templomépítési hagyomány szerint a templom közepén pedig szószék (bima) áll. A zsinagóga 1989-ben nyerte el az Europa Nostra-díjat. Az épület ma faluházként működik, kiállítások, koncertek helyszíne, illetve itt tekinthető meg a Nagy Lajos-emlékkiállítás is. 

A Szennai Skanzen Kaposvár mellett, a Zselici Tájvédelmi Körzet területén található. A múzeum valóságos időutazást kínál őseink mindennapjaiba. Az itt álló házak a somogyi kulturális örökséget őrzik. Különlegessége, hogy a falu közepén helyezték el, valamint, hogy az egész közösség részt vett a skanzen megépítésében. A dél-dunántúli építészet épen maradt talpasházaiból szállítottak ide néhányat, amelyet a hozzáértő idős falusiak állítottak fel. A házak mellett pincét, bognárműhelyt és pálinkafőzőt is megnézhetnek a látogatók. A skanzen része az 1785-ben, barokk stílusban épült református templom is, ami műemlékvédelem alatt áll. A szabadtéri múzeumot 1982-ben jutalmazták Europa Nostra-díjjal. A csodás épületek, a népi eszközök és tárgyak megtekintése mellett megkóstolhatjuk a somogyi ízeket, kipróbálhatjuk a népi játékokat, sőt, a somogyi nagyszülők praktikáival is megismerkedhetünk. 

Szeged belvárosában sétálva gyönyörű épületekre csodálkozhatunk rá. A Klauzál tér és a szomszédos Kárász utca 2004-ben nyerte el az Europa Nostra-díjat. A Klauzál tér műemlékházai 1872-73-ban épültek, klasszicista stílusban. Ugyanebben az időben választották le épületekkel a Széchenyi térről. A Klauzál tér történelmi jelentőségű is, hiszen Kossuth Lajos innen szónokolt 1848-ban, majd 1849-ben innen tartotta utolsó nyilvános hazai beszédét. Ennek emlékét őrzi a tér közepén álló Kossuth szobor is, amelyen a szónoklat kezdő mondata olvasható: „Szegednek népe, nemzetem büszkesége!" Szintén a téren áll a Milleniumi díszkút, amely az Árpád-házi királyokra emlékeztet. A díszkút szárnyas oroszlánjai a hitet, a becsületet, a bátorságot és fényt szimbolizálják, amelyek a magyar múlt megtestesítői. Ha a Kárász utca felől közelítünk a térre, reneszánsz jelmezes szobrokkal találkozhatunk. A Kárász utca belvárosi üzletsorán télen-nyáron pezseg az élet. Szegedi kirándulásunk esetén mindenképp érdemes ráérősen végigsétálni, élvezni az építészeti alkotásokat és a sokak által napfény városaként is emlegetett Szeged egyedülálló hangulatát.  

A Pest megyei településen található műemléki templomot a 13. században építették, román stílusban. Ez Magyarország egyetlen háromhajós, kereszthajós, tornyos, román kori bazilikája. A hosszú évszázadok nyomot hagytak az épületen, komoly pusztítást okozott a tatárjárás. Az újjáépítést követően, a török uralom alatt mecsetként használták. A lepusztult, romos állapotú templomot gróf Teleki József újíttatta fel, és 1777-ben szentelték fel a reformátusok. A templom utolsó nagyszabású felújítása az 1990-es évek elején történt, ezalatt alaposan és szakszerűen restaurálták és renoválták. A munka során feltárt freskók között Szent László és Szent Margit legendájának részletei, Szent György és Szent Miklós alakja, a Maiestast körülölelő apostolok és az Utolsó ítélet is látható. A felújítási munkát 1995-ben el is ismerték, ekkor kapta meg a templom az Europa Nostra-díjat. A műemlék látogatói vallás- és kultúrtörténeti tárlatvezetésen is részt vehetnek, a református gyülekezet pedig vasárnaponként Istentiszteleteket is rendez a templomban.