Ugrás a tartalomhoz

Helyszín címkék:

    Kultúra

    Iván, János, tűz és szerencse: Szent Iván éj története és szokásai

    • Uzonyi Nóra
      A június 23-ról 24-re virradó éjszakában van valami varázslatos, engedjük hát, hogy magával ragadjon a hangulata! Összegyűjtöttük, mit érdemes tudni az esztendő egyik legpogányabb ünnepéről.
      A június 23-ról 24-re virradó éjszakában van valami varázslatos, engedjük hát, hogy magával ragadjon a hangulata! Összegyűjtöttük, mit érdemes tudni az esztendő egyik legpogányabb ünnepéről.

      Az emberek már az 5. században is kiemelt szerepet tulajdonítottak ennek a napnak: azt ünnepelték, hogy a fény győzedelmeskedik a sötétség felett. Magát a napot egyébként régen a csillagászati nyár kezdetének is tartották, (csakhogy a naptár-reformok miatt eltolódtak a dátumok, így ma már hivatalosan június 21-ét, azaz a nyári napfordulót tekintjük a csillagászati nyár kezdetének), nem véletlen, hogy az ominózus éjszakát számos kultúrában a „nyárközépről” nevezték el: az angolszász kultúrában például „Midsummer night” névvel illetik. A keresztény kultúrkörben egyébként Szent Iván éj Keresztelő Szent János születésnapjához köthető (a János név a magyar nyelvben a régi Jovános / Ivános névből származik.)Az emberek már az 5. században is kiemelt szerepet tulajdonítottak ennek a napnak: azt ünnepelték, hogy a fény győzedelmeskedik a sötétség felett. Magát a napot egyébként régen a csillagászati nyár kezdetének is tartották, (csakhogy a naptár-reformok miatt eltolódtak a dátumok, így ma már hivatalosan június 21-ét, azaz a nyári napfordulót tekintjük a csillagászati nyár kezdetének), nem véletlen, hogy az ominózus éjszakát számos kultúrában a „nyárközépről” nevezték el: az angolszász kultúrában például „Midsummer night” névvel illetik. A keresztény kultúrkörben egyébként Szent Iván éj Keresztelő Szent János születésnapjához köthető (a János név a magyar nyelvben a régi Jovános / Ivános névből származik.)

      Tűz, bőség és szerelem: a Szent Iván éji (szent)háromság

      Szent Iván éjszakájának már a pogány világban is nagy jelentőséget tulajdonítottak. A legfontosabb szokás ilyenkor a tűzgyújtás, vagy valamilyen tűzzel kapcsolatos rituálé volt – hiszen a lángcsóvák ragyogása kétségkívül elűzte a sötétséget. A tűzrakást körültáncolták, de akadtak helyek, ahol az emberek égő faágakkal a kezükben végigjárták a termőföldeket, vagy épp lángoló kerekeket gurítottak le a dombon. Tették mindezt annak érdekében, hogy a termőföld is megtisztuljon, és ezáltal bőséges terméssel ajándékozza meg őket. A tűznek egyébként nem csak efféle termékenység-fokozó hatást tulajdonítottak: abban is hittek, hogy a lángok megtisztítják a testet és a lelket, illetve segítik megőrizni a fényt, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a Nap minden évben újjászülessen.

      További Szent Iván éji népszokások

      Faluhelyen régen úgy tartották, hogy a tűz megvéd a gonosztól. A gonosz lehetett bármi: boszorkány, rovar, rágcsáló vagy épp betegség is, például pestis. Persze azért pusztán a tűz nem mindig volt elég: ha biztosra akartak menni, gyógynövényeket is égettek, és bíztak benne, hogy az illatos füst bónuszként a termést is megóvja a jégveréstől. Cupido és Ámor természetesen Szent Iván éjjelén is fontos szerepet kapott: a leányok és a legények a tűz körül szerelemvarázsló dalokat énekeltek, táncoltak, és – az este lezárásaként – szétszórták a hamut a földön. Igen, újfent azért, hogy jó legyen a termés. Előfordulhatott, hogy ott a pislákoló fénynél a szerelem is beteljesült egy-egy ölelés vagy csók formájában…A sokak által ismert tűzugrást szerencsehozó hadműveletnek tekintették: a lángokat háromszor kellett átugrani annak érdekében, hogy kegyelmet nyerjenek Szent Iván Jánosnál. A szerelmespárok többnyire együtt ugrották át a tüzet, bízva abban, hogy ez megpecsételi a kapcsolatukat. Szintén mókás a palóc lányok szokása: kimentek a fiatalemberekkel a kenderföldre, és belefeküdtek a kenderbe. Aki után a kender „felállt”, vagyis visszatért függőleges állapotába, a babona szerint még abban az évben férjhez ment. Végül pedig, következzen egy gyümölcsöző záróakkord: szó szerint, ugyanis régen úgy hitték, hogy a Szent Iván éjjelén tűzbe hajított almának gyógyereje van. Szóval, ha az idei Szent Iván éji programok között véletlenül nem találnál kedvedre valót, süss egy almát otthon, és edd meg: hátha úgyis érvényesül a gyógyító hatás!

      Hirdetés