Fánkon innen és túl: frenetikus farsangi népszokások és hagyományok

A képlet eleje roppant egyszerű: a farsang vízkeresztkor kezdődik. Húshagyó keddig tart, ami minden évben a húsvét vasárnap előtti 47. nap. Ezen a ponton a kalkulálás-fóbiások megrettenhetnének, de aggodalomra semmi ok: mi már osztottunk-szoroztunk, és eláruljuk, hogy 2024-ben január 6-tól február 13-ig lehet farsangolni. Ebben az időszakban három kiemelt nap van - bizonyos meglátások szerint-, amely három nap elsősorban a mulatozásról, az evésről és a szerelem hajkurászásáról szól. 

A farsangot Magyarországon itáliai hatásra kezdtük el ünnepelni, így voltaképp nem meglepő, hogy az ünneplés során Cupido is fontos szerephez jut. A farsangolás ugyanis fontos párválasztási időszak is, a vízkereszt utáni első vasárnapot például menyegzős vasárnapnak is nevezik. Ilyenkor sok esküvőt tartanak.

A következő fontos dátum a vővasárnap, amikor a hagyomány szerint az ifjú férj az após kontójára hódolhat a kulináris élvezeteknek.

Nincs igazi farsangi szezon bál és táncos mulatságok nélkül. A népszokások szerint a lányok ilyenkor bokrétát adtak a fiúknak. Ha pedig a fiatalember a csokorból néhány szál virágot a kalapjára tűzött farsangvasárnapon, az egyértelmű jele volt annak, hogy Ámor ügyesen lőtte ki nyilait.

Igen, így hívják a farsang csúcspontját, vagyis a húshagyó keddig tartó utolsó három napot. Az egész farsangi csinnadratta ilyenkor hág a tetőfokára, vagyis ilyenkor tartják az álarcosbálokat, a karneválokat (például Rióban és Velencében), illetve a búsójárást Mohácson. 

A farsang farkának középső napja a hagyományok szerint az asszonyoké: ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, mulathattak, táncolhattak és énekelhettek. Mivel ezt követően húsvétig tilos volt minden további hejehuja és koccintás, sőt, esküvőt sem lehetett tartani, nem csoda, hogy asszonyfarsangkor a gyengébbik nem képviselői maradéktalanul megélhették az ünnepet.

A farsang farkának utolsó napja pedig a farsangtemetés, más néven húshagyási kedd, farsangkedd vagy madzaghagyókedd: ilyenkor tartják az úgynevezett kiszebáb égetést, bízva abban, hogy a tűztől és bizarr bábfiguráktól megriadt zimankó fülét-farkát behúzva elmenekül, hogy átadja a helyét a tavasznak. 

Az ismerkedés akkor is kardinális kérdés volt, amikor még nem lehetett csak úgy, egy kézmozdulattal 'kedveltnek jelölni’ a potenciálisan ismerkedőket. A farsangi párválásztással kapcsolatos szokások többsége – például a legények erőpróbái vagy a zálogkiváltás csókkal és öleléssel – Erdélyből származik. 

A falvakban, városokban tartott farsangi bálok szintén elősegítették az ismerkedést. Ugyanez az arisztokrácia életéből sem maradhatott ki, ám ők egy hangyányival és néhány csilingelően összekoccanó pezsgőspohárnyival többet adtak a fényűzésre, és hétköznapi maszkok helyett igen fényűző karneválokat rendeztek. 

Legalábbis a babona szerint, ami azt ígéri, hogy minél több fánkot eszünk, annál jobb lesz a termés. Vagy mai értelmezés szerint annál nagyobb bőség vár ránk. A bő zsírban kisütött fánkot fogyaszthatjuk cukorral megszórva, mindenféle töltelékkel kipárnázva vagy épp lekvárba mártogatva is, de akár sós kencékkel is megpakolhatjuk a belsejüket. Ha pedig egyszer egy vetélkedőn azt kérdeznék, hogy mi az a pánkó, siska vagy épp pampuska, jó, ha tudjuk, hogy bizony mindegyik a fánk szinonimája. A fánkhoz egyébként számos egyéb babona is kötődik, például van, ahol azért kell enni, hogy ne vigye el a vihar a háztetőt. Ez az étel, ha már egyszer afféle óriásgyűrű formája van, a szerelmesek számára is tartogat egy kedves szokást: ha egy pár tagjai közösen kettétörnek egy fánkot, akkor hamarosan össze fognak házasodni. 

A húshagyó keddet valószínűleg nem kell bemutatni: ekkor kezdődik a nagyböjt. Viszont a hamvazószerda előtti csütörtökön még bátran lehet dőzsölni. Nézzük meg idén Balatonlellén a gasztrofarsangot, mely idén 6. alkalommal kerül megrendezésre. A farsangi időszak hagyományait követve: együnk-igyunk, táncoljunk, bújjunk maskarába és cidri ide vagy oda: élvezzük, hogy beköszöntött az új esztendő!