Őszi kirándulás Nagyvázsony környékén – Múzeumok, vár és erdei kalandok

Miről szól a cikk:

• Kinizsi vár
• Pálos kolostor romjai az erdőben
• Postamúzeum
• A tálodi romokhoz az Országos Kéken

A napot érdemes a Kinizsi-várnál kezdeni. Az autót a Várparkolóban hagyhatjuk, majd a Sörház utcán elindulva, pillanatok alatt megérkezünk a várhoz. Már kívülről is izgalmas látvány a magas, zömök lakótorony, de az igazi felfedezés odabent kezdődik. Az erősség története a 15. századig nyúlik vissza, 1472-ben Mátyás király Kinizsi Pálnak adományozta Nagyvázsonyt. A híres hadvezér jelentősen átépíttette a várat, amelyből idővel komoly birtokközpont és erődített rezidencia lett.

Érdemes rögtön felfelé indulni: a mintegy 25 méter magas lakótorony több szintje is bejárható. Útközben különböző helyiségekbe pillanthatunk be, a várudvaron pedig közelebbről is megnézhetjük az egykori épületegyüttes megmaradt részeit. Ne csak a nagyobb termeket keressük – figyeljük meg a falak vastagságát, a szűkebb átjárókat és a lépcsőket is, hiszen ezekből értjük meg igazán, hogyan működött egy középkori erődített lakóhely.

A vár kiállításain megismerkedhetünk Kinizsi Pál történetével. Nevét legtöbbször az 1479-es kenyérmezei csatával kapcsolatban halljuk, alakjához pedig évszázadok óta számos legenda kapcsolódik. Az egyik legismertebb szerint Kinizsi egy hatalmas malomkövön szolgált fel vizet Mátyás királynak, aki ekkor figyelt fel rendkívüli erejére. A történet azonban monda, nem bizonyított történelmi esemény – jól mutatja, milyen legendás alakká vált Kinizsi az utókor emlékezetében.

A vár közelében találjuk a szintén szorosan a Kinizsi Pál történetéhez kapcsolódó nagyvázsonyi pálos kolostor romjait. Kinizsi és apósa, Magyar Balázs 1483-ban alapította a kolostort, amelynek templomát Szent Mihály tiszteletére szentelték fel.

Kinizsi Pált 1494-ben bekövetkezett halála után kívánsága szerint a pálosok templomában temették el. A kolostor pusztulása után Kinizsi sírját is feldúlták. Sírkövét ma a nagyvázsonyi vár kápolnájában őrzik.

Ha a középkor után egy egészen más korszakot is megismernénk, akkor irány a Nagyvázsonyi Postamúzeum, ahol az utazás és a közlekedés régebbi világába pillanthatunk be.

Elsőre talán meglepő, hogy miért éppen itt találunk postamúzeumot, pedig Nagyvázsony egykor fontos állomás volt a Buda és Graz közötti postaúton. A két nagyvárost összekötő út mentén nagyjából 15 kilométerenként követték egymást az állomások, ahol a postamesterek mindig friss lovakat tartottak készenlétben a továbbinduláshoz.

A múzeumban régi postai tárgyakat, közlekedési eszközöket és hírközlési emlékeket nézhetünk meg. Az udvaron pedig egy delizsánszkocsi, vagyis egy korabeli postakocsi is áll.

A múzeum a gyerekek számára is jó program, hiszen megtudhatják, hogyan utaztak az emberek abban az időben, amikor még lovak vitték a postát. A kiállított, régi vezetékes telefonokat ráadásul ki is próbálhatják, így azt is megtapasztalhatják, milyen volt a telefonálás az okostelefonok előtti világban.

Nagyvázsony környékén a bakancsot is érdemes elővenni, túrázhatunk például az Országos Kéktúra útvonalán. Az egyik érdekes célpont Tálod egykori települése, amelyet már 1171-ben írásban is említenek. A középkori falu a török háborúk idején pusztult el, templomának maradványai azonban megmaradtak az erdőben. A Szent Ilona-templomromnál érdekes belegondolni, hogy a mai csendes erdő helyén egykor házak, utcák és egy egész falu állt.

A kéktúra útvonalán innen továbbindulva a tálodi Szent Erzsébet-kolostor romjaihoz is eljuthatunk. A középkori pálos kolostor mellett található a Kinizsi-forrás, ahol egy rövid pihenőt is tarthatunk. A tálodi kolostor gazdaságához egykor halastó is tartozott, amelynek földgátja ma is megtalálható a környéken. A hal a pálosok böjti étkezésében fontos élelemnek számított.

Visszafelé az Országos Kéktúrát is követhetjük, de ha más útvonalon mennénk, a zöld jelzésen Leányfalu felé is vehetjük az irányt. A településen egykor számos fazekas dolgozott, akik többek között tálakat, tányérokat és lábasokat készítettek.