Ugrás a tartalomhoz

Helyszín címkék:

Gasztronómia

Felfaltuk az országot! Tipikus fogások Vas megyétől Csongrádig

  • Mészégető Marcsi
    Sváb knédli, szegedi halászlé, flódni, birkapörkölt és dödölle: 5 magyar étel és 5 tájegység, amit érdemes most azonnal felfedezni!
    Sváb knédli, szegedi halászlé, flódni, birkapörkölt és dödölle: 5 magyar étel és 5 tájegység, amit érdemes most azonnal felfedezni!

    Amit mindenki magáénak akar: dödölle

    Zalai vagy vasi? A dödölle olyan étel, amit mindkét megye szeretné egy kicsit a magáénak tudni, ezért biztos lehetsz abban, hogy a zalaiak és a vasiak is meg vannak győződve arról, hogy a dödölle az adott megye kulináris különlegessége. A valóság az, hogy a dödölléhez hasonló ételt az egész országban készítenek és készítettek, apró eltérésekkel. A manapság népszerű göcseji dödölle, krumpliból, lisztből és hagymából készül. Az öreg krumplit – magas keményítőtartalma miatt csak ebből készülhet jó dödölle – meghámozzuk, megfőzzük, majd a levében összetörjük. Hozzáadunk annyi lisztet, amennyit felvesz, végül evőkanálnyi méretűre szaggatjuk, zsírban lepirítjuk és hagymával, tejföllel tálaljuk. A Nagykanizsai Dödölle Fesztiválon minden évben helyi hobbi és profi szakácsok versenyeznek, hogy kiderüljön, ki készíti a legjobb dödöllét.

    Takarékos mégis lehengerlő: sváb knédli

    A költséghatékonyságot valószínűleg a svábok találták fel, konyhájuk is ezt a szemléletmódot tükrözi. Egyszerű fogásaik alapját a német paraszti ételek és alapanyagok adják: a krumpli, a káposzta, a liszt és a füstölt hús szinte minden sváb ételben megjelenik. A sváb knédli, más néven héveknédli tulajdonképpen egy kenyérféle, amit általában levesek – főleg bableves – mellé fogyasztanak. A lisztből, olajjal, élesztővel, búzadarával és ízlés szerint némi tökmaggal készülő kenyér levegős, nagyon finom és kifejezetten laktató.

    A Tisza leghíresebb fogása: szegedi halászlé

    Ha halászléről van szó, egyben biztosak vagyunk: minden családnak megvan a maga jól bevált receptje, amire esküszik. De országosan is van két típusa ennek a többnyire karácsonykor az asztalra kerülő ételnek. A bajai és a szegedi halászlé, más néven a dunai és a tiszai között lényeges különbségek vannak. A szegediben például nincs tészta, de a legfontosabb, hogy alaplével készül: a kisebb halakat, a hal fejét és egyéb részeit egy szitán áttörik, hogy a leves jó sűrű legyen, ezután teszik bele és főzik meg a halhúst. A legenda szerint olyan színe kell legyen, mint amilyen a „legdühösebb bika vére”. Nos, ha viszonylag kevés dühös bikát láttatok vérezni, akkor jó útmutató lehet, hogy jó sok pirospaprikát kell a levesbe tenni, ha tűzpiros a lé, csakis akkor lesz az igazi.

    Egy igazi hungarikum: karcagi birkapörkölt

    Nem a pörkölt készítésének helyszíne, inkább a módja miatt különbözik a karcagi birkapörkölt az Alföldön készülő többi verziótól. Ehhez a birkapörkölthöz ugyanis egy jókora edényre van szükség, hiszen az állat minden részét egyben főzik meg. Az őrölt paprikával, zsírral, hagymával és sóval készülő kiadós fogás csak abban az esetben kaphatja meg a karcagi jelzőt, ha a juh belsőségei, sőt, a feje is belekerül a raguba. Elsőre bizarrnak tűnik, de a valódi ínyencek odáig vannak ezekért a falatokért. A karcagi birkapörkölt igazi közösségi étel, ugyanis egy 25 kilós juhból 50-55 adag étel is kijön. Természetesen ünnepe is van ennek a nem mindennapi ragunak, a Nagykunság fővárosában, a Karcagi Birkafőző Fesztiválon te is megkóstolhatod!

    Csupa töltelék, ami az otthont idézi: flódni

    Hogy lett a valaha lapos, sós töltött tésztából, az egykori fladenből a ma ismert flódni? Számtalan történet fűződik ehhez a látványában zserbót idéző desszerthez, annyi biztos, hogy az itthon jól ismert flódni igazi kuriózum. Bár minden országnak megvan a maga értelmezése erre a finomságra, egy sem olyan kifinomult, mint az itthon kapható. A flódnit az teszi olyan ellenállhatatlanná, hogy kiadós, rusztikus és árad belőle az otthon melege. Ráadásul tejmentes desszert, ugyanis a zsidó hagyományok szerint húsos fogás után tilos tejes ételt fogyasztani. Bár azt gondolhatjuk, hogy ősi receptúra alapján készül, valójában a ma ismert változata a 19. századi magyar, városi zsidóság innovációja. Az asszonyok eleinte egy zsidó ünnep, a purim idején sütötték ezt a 3 tésztarétegből és 4 töltelékből álló süteményt, majd más ünnepekkor is előkerült. Aki megsütné, jó, ha tudja, hogy a flódni több napig készül, hiszen az összes tölteléket, a diósat, a mákosat, a szilvalekvárt és az almásat is külön kell elkészíteni, nem beszélve arról, hogy a tésztarétegeket le kell hűteni és pihentetni. Magyarország már beírta magát a flódnitörténelembe, ugyanis Raj Ráchel, magyar cukrász megsütötte a világ legnagyobb flódniját, ezzel hivatalos világrekordot állított fel.