Helyszín címkék:
Fekete, lila, sárga, piros, de legfőképpen édes: ilyen az igazi paradicsom
Szabó Sára
Baranya megyében, Pécstől nem messze található a varázslatos zsákfalu, Husztót. Egyelőre a környező települések ellopják előle a rivaldafényt, ám Csendes Ildikó munkájának köszönhetően egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Van itt ugyanis egy birtok, amely tabukat döntöget, paradicsom-fronton. Ez a Paradicsomkert, amely olvasztótégelye a világ legkülönbözőbb nemzetek örökségfajtáinak. Az itt termő 2600 tő ellátja a környező éttermeket és ínyenc konyhaművészeket, Ildikónak azonban sokkal nagyobb tervei vannak, mint puszta értékesítés: szemléletformálás, közösségépítés, valamint a vidéki önfenntartó életmód népszerűsítése.
A husztóti gazdasszony hosszú utat tett meg a paradicsomokig. Mintegy 25 évig tevékenykedett a divat- és szépségiparban, ám miután diagnosztizálták nála a cukorbetegséget, eldöntötte, kiszáll a mókuskerékből. A szigorú gyógyszeres orvosi kezeléseket csípőből elutasította, cserébe megfogadta, hogy megtermeli magának azt, amit elfogyaszt. Párjával vidékre költöztek, ahol hobbikertész törekvései végre ki tudtak teljesedni. Az évek során egyre több és változatosabb fajtájú zöldséget (nem csak paradicsomot) ültetett birtokán, ma már egészen elképesztő „gyűjteménnyel” büszkélkedhet. A múltat nem is bolygattuk tovább, inkább a jövőről, küldetéstudatról és tervekről faggattuk Ildikót.
„Szombatonként Pécsett, a Búza téri termelői piacon árulok. Volt már, hogy megkaptam, hogy milyen rondák a paradicsomaim” – meséli nevetve.
„Ebből is látszik, hogy paradigmaváltás szükséges.” Hozzászoktunk, hogy a boltok polcain a kémiai kezeléseknek köszönhetően hibátlan külsejű, cserébe ízetlen zöldségek sorakoznak. Aki viszont már találkozott a Paradicsomkert „tiszta” terméseivel, az tudja, hogy nincs olyan szín, forma és ízvilág, ami ne jelenne meg a paradicsomok világában. A legtöbb ember azonban nyitott, és csak ámulnak, amikor rádöbbennek, hogy milyen ízélményt tud okozni egy paradicsom.” – folytatja Ildikó. Van Husztóton belőle zöld, lila, fekete, édes és savas, szőlőfürtre, vagy éppen emberi agyra emlékeztető, de olyan is van, amit XVII. Lajosról neveztek el, legféltettebb testrészével való hasonlósága miatt.
Honnan e gyűjtemény?
A nemzetközi magcsere mozgalomnak köszönhetően Ildikó a világ legkülönbözőbb pontjain élő gazdákkal tudott magokat cserélni. Norvégia, Madagaszkár, Argentína, Új-Zéland, Brazília, Oroszország, Afrika: csak néhány tájegység, ahonnan a Paradicsomkert különleges, ritka fajtái származnak. A birtokon található zöldségek tehát nem hibridek, hanem egy-egy tájegységre jellemző örökségfajták. Mindennek bárki a csodájára járhat, a kert ugyanis április végétől látogatható. Ildikó kertészeti- illetve paradicsomtermesztési fogásait is szívesen megosztja az érdeklődőkkel, sőt, a nemzetközi trendet követve a belföldi magcserét is szeretné meghonosítani Magyarországon. Nem szabad megszeppenni – vélekedik a husztóti gazda – a paradicsom ugyanis egy rendkívül könnyen nevelhető termény, és ha végre sikerül kiszakadnunk a tökéletesség bűvköréből, akkor fantasztikus gasztronómiai tapasztalatokat szerezhetünk.
Irány a Husztóti Paradicsom Fesztivál!
Magcserére, kóstolásra, tájékozódásra és látókör szélesítésre a legalkalmasabb a Husztóti Paradicsom Fesztivál. Az augusztus végi eseményen a környék gasztrohősei mindenbe (de tényleg mindenbe) beleteszik a paradicsomot. Kóstolhatunk paradicsomos bruschettát, süteményt, sajtot, és még koktélt is, megismerkedhetünk a különféle örökségfajtákkal, és beszerezhetjük a legkülönlegesebb magokat is a házi termesztéshez.