Skip to content

Helyszín címkék:

Where the wine of the future is made: we visited the gene bank in Pécs

Szabó Sára

Few people know the steep slopes of Pécs are home to an unmatched collection: a special vineyard, which is part of the wine estate that belongs to the University of Pécs (PTE) and that is considered as the most valuable in Hungary, and also unique in the world. With the grapes grown here, researchers tirelessly work and experiment at the constantly expanding gene bank, helping Hungarian winemakers.
Few people know the steep slopes of Pécs are home to an unmatched collection: a special vineyard, which is part of the wine estate that belongs to the University of Pécs (PTE) and that is considered as the most valuable in Hungary, and also unique in the world. With the grapes grown here, researchers tirelessly work and experiment at the constantly expanding gene bank, helping Hungarian winemakers.
Jó dolog a kutatás, de csak akkor van haszna, ha reagálunk a piaci igényekre!

A PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet birtokán nem kevesebb, mint 1570 különböző szőlőfajtát őriznek - ezzel a 2. helyet foglalják el az európai génbankok sorában. Vannak köztük csemege- és borszőlő-, régi magyar Kárpát-medencei fajták, de közel száz szőlőfajta csakis itt található meg az egész világon. Ám, hogy mi is volna a gyakorlati haszna egy ilyen génbanknak – egy posztapokaliptikus forgatókönyvből fakadó szőlő- és borhiányt leszámítva –, arról Madaras Zoltánt, a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet elnökét kérdeztük.

„A génbank – a fajfenntartáson túl - lehetővé teszi, hogy ha a piaci helyzet úgy kívánja, vissza tudjunk nyúlni bizonyos szőlőfajtákhoz. Például az Irsai Olivér évekig csak egy megtűrt szőlőfajta volt, ám a közízlés változásával az illatos könnyed borok zászlóshajója lett” – avat be Madaras Zoltán. A kollekció „őrzésén” túl az intézetnek nagyon fontos feladata szorosan figyelni a piacot, és kísérletezni is. „Egy termelő – apparátus, infrastruktúra és idő hiányában – nem teheti meg, hogy újabb és újabb technológiákat, fajtákat teszteljen borászatában, mi viszont megtehetjük, eredményeinket pedig rendszeresen a szakmai grémium elé tárjuk” – magyarázza a kutatóintézet elnöke.

Példaként említi az ízesített italok térhódításának köszönhetően felmerülő igényt: hogy minél alacsonyabb alkoholtartalmú borok jelenjenek meg a boltok polcain. Mint mondja, ebben a folyamatban fajtaválasztással, valamint technológiai kísérletekkel igyekeznek segíteni a magyar borászatokat. A terveik szerint 2023 tavaszán már be tudnak mutatni egy 9-10 százalékos alkoholtartalmú borokból álló szelekciót a magyar szőlészeknek.       

Edukáció az értő borfogyasztókért, és a képzett utánpótlásért

A pécsi intézet tevékenysége nemcsak az innováció tekintetében kiemelkedő. Szívügyüknek tekintik, hogy a borkultúrában jártas, a nagy információs zajban eligazodni tudó, magabiztos borfogyasztókat neveljenek. Ennek jegyében 2022-ben második alkalommal indítják útjára a karok között szabadon felvehető Borkulturális ismeretek kurzust. Az óra keretében a különböző borfajtákkal, a kóstolás alapjaival, de még a borhibákkal is megismerkedhetnek a hallgatók. Érdekesség, hogy minden alkalommal egy vendégborász is érkezik a diákokhoz, hogy kóstolót tartson szelekciójából.  

„Előző szemeszterben vendégünk volt a tokaji Gizella Pince vezetője, aki elhozta a londoni Decanter World Wine Awardson győztes szamorodniját. Ráadásul nemcsak a nyertes, hanem a következő megmérettetésre nevezett tételét is meg lehetett kóstolni.”

A rezisztens szőlőfajták lesznek a menők!

A pezsgők, és az illatos fehérborok térhódításán túl Madaras Zoltán még egy dologban látja a jövőt, mégpedig a rezisztens szőlőfajták nemesítésében.   

 

„A rezisztens nem bio! Míg az előbbi az alapbetegségekkel szemben ellenálló fajtákat jelöli, utóbbi ma már inkább csak egy divatos hívószó. A tisztánlátás végett: az átlag- és a bioszőlőt 8-10 alkalommal permetezik évente, a rezisztens fajtákat évente csak kétszer kell” – mondja.

A pécsi intézetben pedig már született is saját nemesítésű, rezisztens szőlőfajtából készített illatos fehérbor, amely akár még az Irsai Olivérnek is méltó vetélytársa lehet. Kulisszatitok, hogy ezt a fajtát Jázmin névre keresztelték, és már a badacsonyi borvidéken is telepítettek belőle több hektárt.

A PTE borászai folyamatosan dolgoznak valamin, aminek persze a fogyasztók „fogják meginni a levét”. Egy biztos: ennek mi nagyon örülünk, hiszen megérdemli a magyar borkultúra, hogy a világ kinyílásával is teljes pompájában virágozzon.