Utazás, élmény és pihenés a slow travel jegyében

2015 szeptemberében, az ENSZ 70. közgyűlésén Agenda 2030 - The 2030 Agenda for Sustainable Development néven a világ vezetői elfogadták az új fenntartható fejlődési keretrendszert. Ez a globális program 17 célt és 169 alcélt határoz meg annak érdekében, hogy a Föld lakóinak tevékenységét a jelenlegi, fenntarthatónak aligha nevezhető állapotból egy, a gazdasági, társadalmi-kulturális és fizikai környezeti fenntarthatóságot egyaránt szem előtt tartó irányba terelje. Ennek a programnak a megvalósításában a bolygó minden egyes szereplőjének szerepe van: a kormányoknak, a globális és helyi vállalatoknak, a civil szervezeteknek éppúgy, mint az egyéneknek.

Az elmúlt években a fenntarthatóság az utazásban is egyre fontosabbá vált. Maga a turizmus – mivel definíciója szerint a szokásos környezetünkből történő kimozdulással, azaz az egyik helyről a másikra történő utazással jár – sok esetben jelentős környezeti terhelést okoz. Dr. Kiss Kornélia szerint ugyanakkor ma már – akár szolgáltatóként, akár utazóként – számtalan módon járulhatunk a szektor fenntarthatóbb irányba történő elmozdításához. 

„Legyen szó bármely turisztikai szolgáltatóról, szálláshelyről, étteremről, kávézóról, bárról, közlekedési vállalatról, rendezvényről, vagy bevásárlóközpontról, számos jógyakorlattal találkozhatunk. Utazóként döntéseinkkel mi is sokat tehetünk egy zöldebb jövőért. Ha tehetjük, repülő helyett utazzunk vonattal, válasszunk olyan szolgáltatót, amelyik a fenntarthatóságot fontosnak tartja” – avat be a szakember.

Az elmúlt években egyre ismertebb a slow living mozgalom, aminek egyik rokonfogalma a slow travel. A slow living és a slow utazás a jelen megélésére, a féktelen fogyasztás helyett a fogyasztás csökkentésére, a tömegtermékek helyett a helyi, az autentikus választására helyezi a hangsúlyt. A hétköznapi „lassítást” utazásaink alkalmával is magunkkal vihetjük: a szállodákban ma már sokszor találkozhatunk a helyiek és turisták számára kialakított közös terekkel. Az itt elköltött ebéd, a helyiek által látogatott éttermekben, kávézókban történő fogyasztás a „turistagettók” elkerülése, a közösségi közlekedés igénybevétele, a mikromobilitási eszközök használata sokat segíthet a lassításban és a hely szellemében való elmerülésben. A slow travel keretében azokról az úticélokról sem kell lemondanunk, ahol dübörög a tömegturizmus: a belvárosok parkjai, a külvárosok zöld és kék terei, vagyis a nagyvárosok kevésbé frekventált részein található parkok, kirándulóhelyek és folyó- vagy tópartok, a helyiek „jó helyei” kiváló lehetőséget biztosítanak erre. 

Az úticéljaink és az azok megközelítéséhez szükséges közlekedési eszközök „zöldebb” megválasztásával a turizmus fenntarthatóságáért utazóként kifejezetten sokat tehetünk: az ENSZ égisze alatt működő Turisztikai Világszervezet adatai szerint a nemzetközi utazásokból eredő szén-dioxid kibocsátás csaknem 90%-a írható a repülővel történő utazások számlájára. 

„Ez azt jelenti, hogy érdemes közelebbi és vonattal elérhető úticélokban gondolkodni. S ha már közelebbi úticélok, akkor előtérbe kerülhetnek azok a rendezvények, fesztiválok is, amelyek egy-egy hely különböző arcait képesek számunkra megmutatni. A kulturális, művészeti, zenei rendezvények, a sportesemények, a helyi termékeket vagy helyi művészek munkáit felvonultató vásárok, a gasztronómiai fesztiválok, a jeles napok eseményei mind-mind olyan vonzerők lehetnek, amelyek akár visszatérésre is ösztönözhetnek bennünket” – mondja dr. Kiss Kornélia.

Ma már a különböző rendezvények szervezői is sokféle módon tehetnek a zöldítésért: a hulladék mennyisége az egyszer használatos műanyagok elhagyásával, illetve gondos tervezéssel csökkenthető, a résztvevők környezettudatossága oktatással, tájékoztató anyagokkal, új gyakorlatok bemutatásával növelhető. A brosúrák, nyomtatott prospektusok gondos megtervezése, esetleg elhagyása és a helyi beszállítók hozzájárulhatnak a költségek csökkentéséhez is.