Tavirózsák tánca: Hévízen felüdül a test és a lélek is

A 4,4 hektár vízfelszínű Hévízi tó a világ legnagyobb vulkanikus eredetű, tőzegiszapos, biológiailag is aktív, természetes termáltava, melyet több ezer éves karsztforrások táplálnak: ha alaposan figyeljük a tó felszínét, láthatjuk, hogy nem áll meg. Valójában az egész tó vize kétnaponta frissül. A forrás-kráteren keresztül 86 millió liter víz tör a felszínre. A vízáramlás jótékony hatással van a szervezetre, mivel enyhén masszírozza a fürdőzőket. Ráadásul a kénes víz lúgos hidrokarbonátot tartalmaz és enyhén radioaktív, ami rendkívül hatékony a mozgásszervi betegségek kezelésében, valamint a műtét utáni reumatológiai, ortopédiai és mozgásszervi rehabilitáció részeként, továbbá krónikus nőgyógyászati és bőrgyógyászati panaszok kezelésére.

A tó hőmérséklete nyáron 34 és 36 ºC között változik, de még télen sem süllyed 26-29 ºC alá, ugyanis hűvös időben könnyű pára borítja, mely megakadályozza a víz lehűlését. A környező, majd 34 hektáros erdő is védi valamelyest a tavat az olyan zavaró környezeti hatásoktól, mint a szél, por, zaj.

A tó még a triász időszakban, tektonikus törésvonal mentén alakult ki. Később az áramlások és a víz turbulenciája miatt itt barlang jött létre. Ennek a barlangnak a bejáratát 1972-ben fedezte fel két búvár. Rendszeresen kitakarítják, karbantartják a szakemberek, hogy egyrészt szabályozzák a kilépő víz mennyiségét, másrészt lehetővé tegyék a megközelítését, mivel a barlang kifejezetten népszerű a búvárok körében.

A tó legszebb növénye, a tavirózsa Hévíz jelképévé vált, és bekerült a város címerébe és zászlajába is. A fokozottan védett növények virágzása nyár elején elkezdődik, és egészen november végéig tart. Ezek a virágok tökéletesen kölcsönhatásban vannak a tóval: a levelek lelassítják a víz elpárolgását. Ahogy a felszínen lebegnek, árnyékot adnak, lassítva az algásodást, ugyanakkor megóvva a halakat úgy a melegtől, mint az esetlegesen rájuk leselkedő ragadozó madaraktól, búvóhelyet biztosítva nekik. Számos színben tündökölhetnek a mélyzöldtől az élénk burgundiig, tovább tarkítva a vízfelületet. A tavirózsa egyébként nem volt őshonos Hévízen. Indiából és Afrikából 1898-ban hozta ide őket Lovassy Sándor, a Keszthelyi Közgazdasági Főiskola tanára. Néhány évvel később Hévíz lett az egyetlen olyan hely Közép-Európában, ahol a szabadban meleg tavirózsa virágzott.

A gyógyvizek kialakulása viszonylag egyszerű. A mélyből a felszín felé érkező víz áthatja a különböző összetételű kőzeteket és kivonja az ásványi anyagokat. Ebből gyógyvíz lesz. Szervezetünk az oldott komponenseket a bőrön keresztül szívja fel és fürdéskor ezeket az anyagokat gőzben is beszívjuk. A víz kémiai tulajdonságain túl fizikai tulajdonságait is kihasználjuk, hiszen hőmérséklete és áramlása egyaránt ellazítja és gyógyítja fáradt tagjainkat. A felfrissüléshez 15-20ºC-os úgynevezett hideg fürdőt kell keresnünk. Idegrendszerünkre nyugtatólag hathat a 21-31°C-os víz, az ennél melegebb pedig kitágítja az ereket. A hozzáértők azt tanácsolják, hogy csak rövid időt töltsünk ilyen vízben, és ne teli gyomorral, kimerülten csobbanjunk bele. A gyógyvizet ivókúraként is bevethetjük. (Kóstoláskor néha nehéz elképzelni, hogy valóban segíthet, de állítólag kedvezőbb fogadtatással bír, ha séta közben kis kortyokat iszunk.) S hogy teljes legyen a kép: a termálvizek nemcsak önmagukban tudnak csodát tenni, hanem iszapjuk is kiváló különböző betegségek kezelésére és gyógyítására. Ahogy Márai Sándor írja Füves könyvében:

Keszthely az egyetemi és kulturális élet városa. Az 1745-ben épült Festetics kastély Magyarország egyik legszebb kastélya, ahol sok programmal, például szabadtéri színházi előadásokkal, valamint koncertekkel színesítik a nyárestéket – s tudvalevő, hogy a zene felemelő és kikapcsoló jelleggel bírhat a szellemre. Így, ha már a testünk-lelkünk felüdült a gyógyvízben, érdemes egy-egy programot beiktatnunk, élve a környék adta lehetőségekkel. Keszthelyről a tó egyéb frekventált pontjaira, például Szigligetre, Tihanyba, Badacsonyba vagy Siófokra lehet hajókirándulni. A Kis-Balaton és a Kányavár-sziget nemzeti parkjával szintén nagyon kedvelt kirándulóhely. További tippjeink között szerepel Cserszegtomaj (ahol a fő látnivalók a botanikus kert és az erődszínház), illetve a 13-14. században épült Rezi erőd, mely megvédte az országot a török csapatoktól, valamint a Csókakő-szikla, melyről csodálatos kilátás nyílik Keszthelyre, a Balatonra, Hévízre és az Egregy-hegyre.