Őszi színkavalkád Tihanyban: Cserszömörcés csodahelyek a Tihanyi-félszigeten

Egy-egy őszi napon is előfordulhat még jó idő, ilyenkor érdemes előkapni a túracipőt és bejárni a Tihanyi-félszigetet! Túraajánlónk a félsziget kedvelt, de kevésbé ismert részére, az Őrtorony-kilátón túli Nyereg-hegyre, és azon át a félsziget legmagasabb pontjára, a Csúcs-hegyre vezet. Onnan egy kisebb ereszkedő után a Sajkodi-öböl partján húzódó erdei úton térhetünk vissza a kiindulási pontra, az Őrtorony-kilátó parkolójába. A túra hossza körülbelül 6 kilométer, ha szeretnénk kényelmesen bejárni, hozzávetőlegesen 2 - 2,5 órát tervezzünk be.

Az út első szakaszában az apáti templom romja mellől induló erdei ösvényen, hegymenetben, nagyjából fél óra alatt érjük el az Őrtorony-kilátót. Az őszi hónapokban sok helyen találkozhatunk itt a galagonya és a csipkebogyó termésével. Fentről a Külső-tó tükre alig látszik a nádasban. Vizét sokáig csatornákon át elvezették, szántóföld volt a helyén. A 20. század második felében visszaállították a természet rendjét, így ma már védett hely, ahol számtalan ritka madár fészkel.

A kilátó megmászása után induljunk a vadregényes Nyereg-hegy felé. Ehhez a sárga jelzést és a zöld T-t, azaz a tanösvény jelölését kell követnünk. Rövid kaptató után különleges sziklaformációk bukkannak elő a bokrok közül, ezek az úgynevezett tihanyi forráskúpok. A látványos természeti képződményeket a környék vulkanikus tevékenységét követően felszínre törő melegvizes források hozták létre. A forró víz és gőz oldott ásványi anyagokat, elsősorban kalcium-karbonátot hozott magával, amely az idők során lerakódott a források körül. Az így kialakult kúp alakú képződmények jelentős geológiai értéket képviselnek és egyedülállók Európában. A legnagyobb és leglátványosabb a tihanyi forráskúpok közül az „Aranyház”, amelyet a tihanyi Belső-tótól indulva érhetünk el.

A forráskúpok és környezetük kiemelt természetvédelmi területet képeznek, megőrzésük és a természet védelme végett 2003-ban Európa Diplomát is kapott a Tihanyi-félsziget ezen része.

Nem csak geológiai szempontból érdekesek, hanem igazán látványosak is. Főleg itt a Nyereg-hegy gerincén, ahol a kialakított sétaút és tanösvény mentén lehetőségünk nyílik közelebbről is megszemlélni őket.

Izgalmas kontrasztot alkotnak a világos színű sziklák a cserszömörce színpompás leveleivel. A Balaton-felvidék jellegzetes növénye ősszel lenyűgöző színárnyalatokat ölt: a sárgától a narancssárgán át a lángvörösig. Hasznos növény, régen a kérgéből és a leveléből kinyert anyagot a bőrök feldolgozására használták a cserzők, azaz a bőrkikészítő mesterek. Sok rovarfaj számára nyújt táplálékot és élőhelyet, nyár elején ugyanis virágai legalább olyan pompásak, mint ősszel a levelei. Összetett, bugás virágzata miatt a népnyelvben „parókafának” is szokták nevezni. A nyári hónapokban csak úgy vonzza a méheket és más beporzó rovarokat! Termései madarak számára jelent fontos táplálékforrást. Enyhén mérgező, így vigyázzunk, hogy lehetőleg csupasz bőrrel ne érjünk a növényhez, mert kiütéseket okozhat.

Ahogy a hegygerinc végére érünk, tehetünk egy kitérőt a T-jelzésen a Csúcs-hegy áljában lévő forrásbarlanghoz. A gejzirit kőzetben kialakult üregben jól megfigyelhetjük a víz munkáját.  A legenda szerint egy alkalommal Sóbri Jóska, a Bakony rettegett betyárja húzta meg magát benne.

A barlang felett a Csúcs-hegy apró platóján is érdemes megállni egy pillanatra. 232 méterrel a tengerszint felett elértük a félsziget legmagasabb pontját. A hegy déli lejtőjén ma is megtalálható Bittera Gyula 1920-as években telepített őslevendulása. A mediterrán klímát kedvelő növény itt érezte magát a legjobban. Erről tanúskodott az előállított olajok magas minősége, amely még a francia olajokét is megelőzte.

A mediterrán jellegű klímát jelzi még a félsziget sajátos faunája, például a nagy énekes kabóca, amelyet az őszi hónapokban már ritkábban hallani, de a nyári hónapokban csak úgy zeng tőle az erdő. Tavasszal a Csúcs-hegy környékén is mindenhol ott lóg a lárvák bőre a bokrok aljában, amelyből ez a kb. 3-5 cm nagyságú rovar kikel.

A Csúcs-hegytől már csak a sárga jelzés mutatja az irányt, amelyet az erdei iskola felé kell követnünk. A meredek sziklafal mentén fantasztikus a panoráma a Balaton nyugati medencéjére, jó időben szépen kivehető a Badacsony. Az ösvény néhol egészen keskeny, alatta szakadék, ezért ezen a szakaszon nagyon vigyázzunk!

Az erdei út végén leérünk a Sajkodi-öböl mentén húzódó aszfaltozott útra. Ezen tudunk visszasétálni Sajkod településre, majd a parkolóba. Az út mentén különleges élményt jelent a Balaton természetes partvonala. A 20. században kialakított, partmenti védelmet szolgáló vöröshomokkő szórások mellett már csak kevés helyen találkozhatunk a Balaton partján az érintetlen természettel. Gyakran látni itt a nagy ganajtúró bogarat, a zöld gyíkot, amely Magyarország legnagyobb gyíkfajtája, de azon se lepődjünk meg, ha egy jó méteres sikló siklik keresztül előttünk az úton.

A túra végén a sajkodi strandon is megpihenhetünk, vagy betérhetünk az Apáti Étterembe!