Helyszín címkék:
Grófi parkok és rejtett legendák nyomában – kastélykert-ajánló Somogyország tájain
Kovács Zsolt
Miről is lesz szó pontosan?
- Egy kellemes kastélykert-túráról, melyet nyugatról kelet felé haladva, Kaposvár érintésével teljesíthetünk
- Hazánk legvastagabb törzsű cédrusfájáról
- A szigetvári vár egykori kapujáról egy Szent László-legendáról
- Iharosberényi Inkey-kastélypark – hazánk legvastagabb cédrusfájának otthona
Utunkat a Csurgó közelében fekvő Iharosberényben kezdjük, ahol az Inkey család 1750-ben épült kastélyát ma is egy nagy kiterjedésű, rendben tartott park öleli körül. Az Inkey család 1726-ban telepedett le itt, és Inkey Gáspár császári tábornagy építtette fel a kastélyt, amelynek kialakításával egyidőben kezdődött meg a park telepítése is.
A park igazi különlegessége nem a kastélyépületben, hanem a fák között rejlik. Itt áll ugyanis hazánk legnagyobb törzskerületű cédrusa: egy 547 centiméteres kerületű himalájai fajta, amely még a jóval gyakoribb atlaszcédrusok legvaskosabb példányait is felülmúlja. A park egykor az ország legnagyobb mamutfenyőjének is otthont adott, ám az a fa 2015-ben elpusztult. A kastély kovácsoltvas kapuján át látható egy méltóságteljes, kettős platánfa-gyűrűvel szegélyezett terület, az egykori lovaglóiskola helye, a parkban pedig egy dór oszlopokon nyugvó egykori télikert nyomai is fellelhetők – néma emlékei annak a kornak, amikor a kastély még a magyar vidéki arisztokrácia egyik reprezentatív otthona volt.
Bár a kastély épületében ma iskola működik, a park szabadon látogatható: a településen található körforgalomtól mindössze néhány perces sétával érhető el, és kiváló bemelegítést kínál a nap további részéhez.
Toponári Festetics-kastélypark – a szigetvári vár egykori kapuja egy csendes park szívében
Kaposvár felé haladva, a város egyik településrészében, Toponáron áll a XVIII. század elején épült barokk Festetics-kastély amelyhez egy 5,6 hektáros, tájképi jellegű park tartozik. Első pillantásra szerényépület, ám aki figyelmesen körülnéz, egészen különleges részletre bukkanhat: a kastély nagykapuja valaha a szigetvári vár bejárata volt. Festetics Lajos 1769-ben vásárolta meg Szigetvárt, és a történelmi jelentőségű kaput onnan hozatta el, hogy toponári rezidenciáját ékesítse vele – így ma szinte észrevétlenül sétálhatunk át a török kori végvár egykori bejáratán.
A parkot egykor rokokó stílusú Mária-oszlop is díszítette, amelyet a XX. század folyamán a belvárosi Kossuth térre, a Nagyboldogasszony-templom elé helyeztek át. Aki mindkét helyszínt bejárja, egy darab toponári kerttörténetet is magával vihet a városközpontba. A park belső, gondozott részén hatalmas platánok és egy 1930-as években ültetett tiszafa uralja a látványt, a kastély déli szárnyánál pedig egy 25 méteres, tiszafákból álló sövény vezeti a látogató tekintetét. Egy kis dombon kocsánytalan tölgyekből és ezüsthársakból álló kis erdő található – mintha a park emlékeztetni akarna arra, hogy valaha egy jóval nagyobb, vadregényesebb birtok részét képezte. Az épületben ma iskola működik, így a kastély belseje nem látogatható, a parkot azonban nyugodtan bejárhatjuk egy rövid, elcsendesedős séta erejéig.
Somogyvári Széchenyi-kastélypark – ahol egy angyal szólította meg a királyt
Utolsó állomásunk Somogyvár, amely a Balatontól mintegy 26 kilométerre délre, a Kaposvár–Fonyód közötti út mentén fekszik. A település a magyar történelem egyik legszebb legendájának a helyszíne:
a monda szerint Szent László király vadászat közben egy emberi hangon szóló szarvast pillantott meg, amelyben Isten angyala jelent meg előtte, és templom építésére szólította fel, hogy halála után ott legyen nyugalma.
Az így alapított bencés apátság romjai 1983 óta Történelmi Emlékhelyként szolgálnak, és éppen ez az emlékhely-státusz teszi különlegessé a szomszédos kastélyparkot is.
A törökök kiűzése után, 1677-ben Széchényi György kalocsai érsek kapta adományba a birtokot, amely egészen a XX. századig a Széchényi család tulajdonában maradt – rokonságban a nagycenki Széchenyiekkel, akiknek kastélyparkja ma az ország egyik legismertebb nemzeti emlékhelye. A mai kastély helyén már a XVIII. század végén is állt épület, amelyet 1855-ben Széchényi Zsigmond alakított át eklektikus stílusban, majd 1870-ben Széchényi Dénes bővített tovább. A kastély parkja ma helyi természetvédelmi oltalom alatt áll, és 2011-ben hivatalosan is felkerült Magyarország arborétumainak jegyzékére.
Ma a kastélyépület gyógypedagógiai intézményként és általános iskolaként működik, a park azonban szabadon látogatható, benne egy halastóval és egy különleges „Bűbájkerttel", melynek ágyásait a speciális iskola fiataljai gondozzák. Található itt egy terápiás ösvény is, ami az intézményben lakók mozgásfejlődését segíti. Sőt, láthatunk itt egy hat méter átmérőjű levendula labirintust is, amely mellett dendrofonokat (különböző fák lamelláiból készült ütőhangszereket) helyeztek el, amelyek más-más hangokat adnak ki. A somogyvári kastélypark az apátságromokkal, valamint a Szent László Nemzeti Emlékhellyel együtt egy fél napra való, csendes, elgondolkodtató sétát kínál.
