Tanyatúra: fedezzük fel a vidéki majorságokat

Miről is lesz szó pontosan?

• A Salföldi Major, mint információs és ökoturisztikai központ
• A Hanság természeti értékeinek és történetének bemutatása
• Interaktív kiállítások a természetről és a régi mesterségekről

Salföldre a Káli-medence Balaton felé nyíló kapujában, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szívében találunk rá. A jelentős geológiai, botanikai és népi építészeti emlékekkel megáldott nemzeti park igazgatósága 1997-ben a falu határában alakította ki a Salföldi Majort, hogy élményszerűen szemléltesse egy működő gazdaság életét. Olyan őshonos magyar háziállatfajtákat láthatunk itt, mint a bivaly, a mangalica, a rackajuh és a szürkemarha, de vannak még itt pásztorkutyák (mudi, puli és pumi), valamint lovak – köztük fellelhető a nemzeti kincsként számontartott, kalandos történetű gidrán is. Az állatsimogatóban kisállatok serege várja a lurkókat, míg a major folyamatosan megújuló fűszer-és gyógynövénykertje illatos élményeket kínál. Több érzékszervünket is bevetve, látás, szaglás, tapintás és ízlelés útján ismerkedhetünk meg a gyógynövényekkel, a „csodafüvek" hatásaival és felhasználási módjaival. A mezőgazdasági gépkiállítás hagyományos eszközöket sorakoztat fel. A szekér és kocsi kiállítás is a múltba repít minket. A gyermekeket tájba illeszkedő játszótér várja, a Racka teremben pedig az Absztrakt valóság című állandó fotókiállítással közelebb hozzák a nagyközönség számára azt, ami a szemnek láthatatlan: a pillangókat mindig is a szépséggel azonosították, de dr. Linden Gledhill biokémikusnak köszönhetően a makro fotográfiákon láthatjuk a szárnyak felszínének tökéletességét is. A Major egyben a nemzeti park információs és ökoturisztikai központja is. Fogadóépületében kiadványok, ajándéktárgyak, sőt, bivalyszalámi is vásárolható. Innen nyílik lehetőség gyalogosan, kerékpárral, lóháton, esetleg lovas kocsival bejárni a Káli-medencét és megismerni természeti értékeit, mint például a Hegyestű Geológiai Bemutatóhelyet, a kőtengereket, vagy a Salföld községtől délre fekvő, az erdőben megbúvó, 13. századi, pálos kolostorromot.

Az egykori hansági változatos mocsár- és lápvilág maradványok megőrzésére létesítették 1976-ban a Hansági Tájvédelmi Körzetet. A táj képét jelentősen átformáló korábbi beavatkozások nyomán megváltozott Hany még értékes élővilágának és a táj történetének bemutatására a védett terület peremén, a Kapuvártól 7 km-re fekvő kis településen, Öntésmajorban 1981-ben hozták létre a Hanság Élővilága című kiállítást a majorság korábban uradalmi épületben. A bemutatott anyag négy teremben, a folyosón és a fogadótérben tekinthető meg. A termek között a Hanság éjszaka aktív állatainak a bemutatóterme, állathangokkal kiegészítve igazi különlegessége a kiállításnak. A további termekben a táj geológiai történetét, talajtanát, a vízrendezések hatásait, a hansági emberek által gyakorolt mesterségeket, valamint a terület flóráját és faunáját mutatja be a kiállított anyag. Az épület körüli udvaron a hansági gazdasági vasút idejéből megmaradt és megmentett mozdonyok és vagonok mellett régi gőzgépeket láthat az érdeklődő. A fiatal korosztály számára további érdekes interaktív kültéri természetismereti játékok és túrák segítik a kiállításra szánt idő hasznos eltöltését.

Szintén a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, Sarród település szomszédságban található a Lászlómajor, az Esterházyak egykori gazdasági központja. A mintegy 150 éve kialakított majorság 2012 nyara óta fogadja az idelátogató kirándulókat. Az interaktív, élővilággal és a régi mesterségekkel foglalkozó kiállítások mellett egy fűszernövénykertnek és régi magyar háziállatoknak, állatsimogatónak ad helyet a majorság. 15 őshonos állatfaj 300-nál több példánya tekinthető meg, úgymint a magyar szürke marha, a házi bivaly, a racka juh, a cikta juh, a tejelő cigája, a mangalica és a magyar baromfi fajták jeles képviselői. Ezen kívül a nemzeti park ajándékboltja is itt található. 

Téli időszakban a majorságok előzetes bejelentkezéssel látogathatók.

A török hódoltság idejében elnéptelenedett akkori Szántód településének egy része ad otthont a mai Szántódpusztai Majorságnak.  A terület tartalmas kikapcsolódási lehetőségként szolgál a kulturális attrakciók iránt érdeklődők számára. Az „élő major” a 19. századi majorsági élet mindennapjait mutatja be. Az interaktív kiállítások mellett egyedülálló tematikus játszótér, Kneipp ösvény, teázókért várja a látogatókat. Az aktív pihenés kedvelői lovas szolgáltatásokat vehetnek igénybe, illetve túrázhatnak a Majorság környékén. A zarándokok pedig a Szent Kristóf kápolna megtekintése mellett a történeti kiállításban megismerkedhetnek a Majorság szakrális vonatkozásaival. A kiállítások a 19. századi majorsági élet rejtelmeibe engednek betekintést, csak úgy, mintha a múltba csöppentél volna. A látogatóközpont területén található épületegyüttes 6 nagyobb egységből áll. A főépület a Fogadóépület, amely a puszta egyik legrégibb épülete, már a 18. század végén készült térképen is szerepel, itt található a jegypénztár is.

A puszta lakóépületei közül kiemelkedő a Kiskastély, ami egykoron az urasági lakóház volt, azaz a kúria, amelyet a hajdani cselédség kastélyként emlegetett. Az 1970-es évekbeli felújítások után a korábbi cselédház, Ménescsárda néven étteremként üzemelt. Jelenleg az épületben ajándékbolt, elsősegélynyújtó tér, valamint kerékpáros szervizpont került kialakításra. Az Öregcsárda építészeti stílusát tekintve a puszta egyik legszebb épületének mondható, jelenleg vendéglátóegységként üzemel. A Magtárban a Búza útja című interaktív kiállítás tekinthető meg, mely elsősorban a paraszti háztartások önellátása, éves kenyérszükségletük biztosítása miatt volt fontos. A Póniistálló 1825-ben téglából épített kisméretű istálló, melynek helyén már az 1800-as évek előtt is volt épület, célja szintén az állattartás volt, jelenleg állatsimogatóként üzemel.